Visszatérés a paradicsomba? Film készült az ember alkotta paradicsomról

Képzeljük el, hogy készítünk egy filmet a mai Tisza-tóról, és levetítjük egy 50 évvel ezelőtt Sarudon vagy Poroszlón élő embernek. Valószínűleg azt hihetné, hogy a mai valóságunk valami különös párhuzamos univerzumból való. Pedig nem, csak visszaindultunk oda, ahonnan a folyószabályozások előtt elindultunk. 50 évvel ezelőtt született egy víztározó, amely az idők folyamán Tisza-tóvá és egy ember alkotta paradicsommá változott, és mi pedig pont készítettünk erről egy egész estés filmet.

Az 50 éves tó 49. évében egy három fős forgatócsoport egy éven keresztül filmezett a Tisza-tavon az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) felkérésére. A film pont úgy jött létre, mint a Tisza-tó élővilága: nem szándékolt következménye egy Tisza-tavi turizmusfejlesztési projektnek, amelyben apróbb fejlesztéseket hajtott végre a Közép-Tiszai Vízügyi Igazgatóság és az AÖFK. A gát aszfaltját több helyen javították, újraaszfaltozták, információs táblák kerültek ki a gátkorona mellé. Mint a legtöbb projekthez, ehhez is tartozott egy kommunikációs költségvetés, amelyet itt egyedi módon használtunk fel. Óriásplakátok és hirdetések helyett megkerestük Magyarország egyik legjobb természetfilmesét, Szendőfi Balázst azzal az ötlettel, hogy szeretnénk egy természetfilmet készíteni a Tisza-tóról. Olyan film volt a fejünkben (A többes szám első személye az AÖFK kommunikációs csapatát jelenti), ahol egy éven keresztül kísérjük figyelemmel a tó élővilágát. Azt az élővilágot, amelynek aktív résztvevője és legerősebb formálója az ember.

Balázs korábban már készített egy nagyszerű filmet a Tisza-tóról és annak 6 évszakáról, így jogosan vetette fel, hogy ez az új film mennyiben lenne más, és előállt azzal a gondolattal, hogy vegyük be a „buliba” Ljasuk Dimitryt, aki a Tisza-tóról a legtöbbet és leghitelesebben mesélt az elmúlt években, és ne csak narrátora, hanem aktív szereplője legyen a filmnek. A három fős stáb Fehér Zoltánnal lett teljes, aki szintén több nagysikerú természetfilmen keresztül jutott el odáig, hogy a legjobb magyar természetfilmesek között tartják számon.

1 év folyamatos jelenlét, számtalan forgatási nap, drámai aszály, a természet és ember közelségének dinamikája alakították a film történetének szálait. Olyan film született, amely magán viseli egy játékfilm fordulatainak az elemeit és egy természetfilm képi világának gazdagságát.

Az, hogy teljes éven keresztül kísérjük a tó hőseit – a madarakat, halakat, embereket, hüllőket és más emlősöket – lehetőséget ad arra, hogy a különböző élethelyzetek drámáit megismerjük. Bepillantást nyerünk egy szürkegém pár családalapítási nehézségeibe, a bébiteknősök életveszélyes és vakmerő tóig tartó kalandjába, megfigyelhetjük a fattyúszerkők és egy réti héja légiháborúját vagy épp a busák „kungfu” bemutatóját.

Egész estés, nem szokványos hosszúságú, 85 perces film készült, amelynek képi világát fantasztikus zenei aláfestés kíséri. Nem csoda, hiszen Balázs, a film rendezője egyben képzett zenész is. A narrációt szintén Balázs írta, és az emberi szereplő, Dimitry meséli el nekünk, aki nem egy kívülálló narrátor, hanem a láthatóan a tó részeként, fontos szereplőjeként meséli és át is éli a történeteket.

Az élet, amely a Kiskörei Vízerőmű megépítése nyomán sarjadt valóban csoda, a filmben néhány ponton paradicsomi állapotnak hat, de több ponton is ezt az állapotot fenyegeti az emberi tevékenység. A film is megmutatja, hogy két út áll előttünk: az egyik lehetőséget ad a visszatérésre a paradicsomba, a másikat mindenki ismeri.

A Tisza-tó – Az ember alkotta paradicsom egész estés természetfilm másfél órában tárja eléd a tó kincseit. Ha nem bírod kivárni a szeptembert, látogass el egyik premier előtti vetítésünkre!