A Mátrában találjuk Magyarország két legmagasabb csúcsát, a Kékest és a Galyatetőt. Bár e legmagasabb régiók nagyon népszerűek a hétvégi turisták körében, mindig találhatunk olyan eldugott, csendes völgyeket a hegységben, ahol a természet az úr. A hegység keleti részén a Barát- és Apáca-sziklákat, a Törökasztal sziklaképződményét és a siroki várat kár kihagyni. Nyugat felé haladva a Parádsasvári Üvegmanufaktúrába érdemes betérni, mely az üvegfújás művészetébe vezeti be az érdeklődőket. Innen nem messze található Magyarország legmagasabb zuhataga, az Ilona-völgyi-vízesés, utunk során pedig a Szent István csevice szénsavas vizével olthatjuk szomjunkat. Nyáron a Sás-tavi komplexum és a kilátóként szolgáló olajfúró torony, télen pedig a mátraszentistváni sípálya várja a látogatókat.

A Mátrától nyugatra szelíden hullámzik a Cserhát vadregényes dombvidéke, teli kialudt vulkánokkal, várromokkal, kastélyokkal és erdőségekkel. A fővárosból már könnyen elérhető, így érdemes rászánni az időt, hogy megismerjük e vidék értékeit és az itt élő vendégszerető emberek, a múltjukra és kultúrájukra oly büszke palócok történeteit, hagyományait. A térségben kevés kerékpárút található, de a kis forgalmú közutakon biciklivel, vagy a sok túraútvonal valamelyikén gyalogosan érdemes elindulni. Célpontnak választhatjuk a környék kilátóinak egyikét, például a különleges Sasbérci-kilátót Bujákon, a szimbolikus Isten tenyere-kilátót Felsőtold közelében, vagy a Tepke csúcsán trónoló építményt. Az egykori várak közül a Szandavár romjai a legismertebbek; egy meredek kaptató után pazar körpanoráma nyílik a tájra. A hegység legnyugatibb része a Naszály mészkőtömbje, mely kakukktojás a Cserhát vulkanikus hegyei között. A tetejéről látható panoráma versenyben van a „legtöbb hegységet bemutató kilátás” címért. A kéktúrázónak fontos lehet a Gyadai tanösvény közelében található Rockenbauer Pál emlékoszlop.