A Bakony a Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű és legnyugatibb tagja. Nem véletlen, hogy Sobri Jóska és a híres bakonyi betyárok ezekben az egykor érintetlen bükkerdőkben telepedtek meg, ahol menedéket a rengeteg barlang és üreg, a nyersanyagot a fák és kövek, táplálékot a gazdag növény- és állatvilág, friss vizet pedig a források nyújtottak. A Bakony természeti és építészeti látnivalóinak felkeresése, de azok felsorolása is hosszú időt vesz igénybe, így érdemes többször is visszatérni, és akár gyalogosan, akár kerékpárral felfedezni a nevezetességeket és az erdőket.

A hegység északi, legmagasabb részén járva érdemes meghódítani a Kőris-hegy csúcsát, de a Cuha patak vadregényes szurdokvölgyét, a magyar Gyilkos-tóként emlegetett Hubertlaki-tavat és a 700 éves Cseszneki várat sem érdemes kihagyni, ahol a bátrabbak a via ferratát is kipróbálhatják. A nyugati részen Szarvaskő vára Döbröntén, valamint a szőlő- és bortermelésről híres magányos tanúhegy, a Somló szolgáltatja a látnivalót. A Balaton-felvidékhez szorosan kapcsolódó Dél-Bakony talán legnagyobb látványossága a hét dombra épült, királynék városaként is emlegetett Veszprém, melyet az aktív turisztikai lehetőségek mellett építészeti emlékei, egész évben pezsgő kulturális élete és állatkertje miatt is érdemes felkeresni.

A Bakony keleti részén járva a Gaja-szurdok turistaútjai, a Római fürdő vízesése és a betyárbarlangok lehetnek az elsődleges célpontok. De itt található Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc, valamint Várpalota, a mindig szeles Tési-fennsík, a kevésbé ismert Iszkaszentgyörgy és a Bakony egyetlen sípályája, Eplény is.