A bazilika melletti liturgikus tértől 400 méterre levő remetelakásokhoz a szabadtéri oltártól észak-északkeletre, viszonylag meredek ösvényen kell felkapaszkodni. A Szent László- szurdokát és a Szent forrásokat a szabadtéri oltártól észak-északnyugat felé, az országos kéktúra nyomvonalát követő erdészeti út mentén lehet elérni.

A Meszes-tető aljában megbúvó Szentkút egykoron a 16-14 millió évvel ezelőtti, Tari Dácittufa, Hasznosi Andezit és Nagyhársasi Andezit Formációkat képviselő vulkánokkal tarkított trópusi szigetvilág részét képezte, a lajtai Mészkő Formációhoz tartozó, változatos képződményei látványosan bukkannak felszínre.

Barátlakások

A Meszes-tető oldal 14-15 millió éves mészhomok rétegeinek lazább részeiben kialakult természetes üregeket a középkor során mesterségesen mélyítették, faragták tovább. Így alakultak ki a barátlakások melyeket a remeték a XIII. századtól a XVIII. század végéig lakták. Az anyakőzet szórt és áthalmozott finomszemű andezit vulkáni törmelékkel kevert, mészvázú élőlények felaprózódott maradványaiból álló mészhomok és homokkő (kalkarenit,). Fehéres sziklafala közel 300 m hosszban mutatkozik a Szentkút felé közeledőnek.

A remetelakások falának rétegzettségén üledékcsúszási struktúrák mozgalmas időszakra, egykori földrengésekre utalnak, a földmozgásokat tektonikai elmozdulások, vetődések is alátámasztják.

Szent László-forrás és hasadéka

A szabadtéri oltártól a szurdokig vezető út mentén egy andezit telérrel kitöltött vetőzóna preparálódott ki A bazilika felé eső oldalán dácittufa, a másik oldalon lajtamészkő bukkan felszínre. Az 1960-as évekig még csordogáló, de napjainkra már elapadt forráshoz egy Szent László monda fűződik. Lovagkirályunk a kunok ellen harcolva lovával átugratta a helyi hasadékot, földet érve forrást fakasztott. A csodatévő víz gyógyító erejét szembajokra is használták a zarándokok. Maga a forrás a 15 millió éves vulkáni tevékenység szórt anyaga (andezittufa) és a lazább, rátelepülő sekélytengeri meszes homok (kalkarenit) határán fakadt.

Szentkút

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyünk, a XI. század óta csodák és legendák lengik körül. Búcsújáróhelyén  napjainkban új zarándokközpontot alakítottak ki, nemzetközi színvonalú, látogatóbarát vallásturisztikai kínálatát a hitélet mellett a természeti környezet bemutatása is kiegészíti.

Ez nem csoda, a kegyhely gondozói a ferencesek, rendjük alapítója Assisi Szent Ferenc a természetvédelem védőszentje. A terület a Geopark egyik leglátogatottabb helyszíne.

Vendéglátóhelyek, szállások, szolgáltatások