Vérteskozma, a sváb skanzenfalu már önmagában is tökéletes úti cél, egy friss levegőn eltöltött, testet-lelket nyugtató sétához. Az elragadó zsákfalu mára új életre kelt, tökéletesen megőrizve hajdani építészeti jellegzetességeit. Ez a körtúra elhalad a takaros kis házak előtt, elvezet a Szent Vendel-emlékhelyhez, ahol korábban egy kápolna állt, majd a Malom-úton, gyönyörű bükkfák között érkezel a Gesztesi várhoz. Sajnos a vár 2013 óta állagmegóvás miatt nem látogatható, de alatta a piknikezésre csalogató, zöldellő tisztás és a környező árnyékos erdők kárpótolnak ezért. Akár egy hosszabb pihenőt is beiktathatsz itt: a kisebbek bátran szaladgálhatnak, amíg sül a nyárson a szalonna. Ha pedig kedved tartja, felfedezheted Várgesztes faluját is, melynek végén kellemes, tengerszem-szerű horgásztavat találsz. A pihenő után, újra a kék jelzésen haladva, izmos kaptatóval faraghatod le a piknik közben felszedett kalóriákat a hegytetőig, ahonnan a Vértes lankái között megbúvó út visszavezet Vérteskozmára. 

Vérteskozma

Nevezetessége a 19. századi, hófehér német parasztházak sora, melyekhez szépen ápolt kertek is tartoznak. A kis falu a középkorban a gesztesi várvédők pihenőhelyként szolgált, majd a török háborúk során megcsappant lakosságát német telepesek egészítették ki, és a település virágzásnak indult. Kevesen tudják, hogy itt honosították meg a burgonyát, ami csak mintegy fél évszázad múlva terjedt el az országban. A második világháború után csaknem a teljes lakosságot – mintegy 300 embert – kitelepítették Németországba. A kis falucska az 1970-es évektől kapott új szerepet, mára gyönyörűen gondozott, virágzó üdülőfaluvá vált.

Malom út

A Malom út Várgesztes és Vérteskozma között kanyarog a hatalmas bükkökkel övezett mély völgyben. A völgy vízválasztó is egyben, lényegében két részre osztja a Vértest: az északi oldala hűvösebb, csapadékosabb, míg tőle délre naposabb, szárazabb a klíma.

Gesztesi vár

A várgesztesi várat a 14. században építették a Csák nemzetség vára helyén, és a későbbi évek során egyre bővítették, erősítették. A béke éveiben is, de különösen a török megszállás idején cserélődtek gyakran a gazdái. Végül, mikor funkcióját elvesztve magára maradt, a környező lakosság elhordta a köveit. 1932-ben, az akkortájt megalakuló Magyar Munkások Turista Egyesülete az ország egyik első menedékházát létesítette a romok között, amihez később még egy kilátót is építettek. 1960-63 között, részleges régészeti feltárás után, újjáépítették a palotaépületet, ami 2013-ig étteremként és turistaszállóként üzemelt.  Azóta a vár nem látogatható, jelenleg állagmegóvási munkálatok zajlanak a falai között.

Árnyas ösvény

Az Árnyas ösvény a várgesztesi tó mellől indul és a Villapark üdülőfaluig tart. A kis tanösvény hossza mindössze 700 méter, de azonnal rabul ejti a természetkedvelők szívét. Utad során 200 méteren belül változik a flóra és fauna is. Ha a Villapark felől érkezel, a patak partján láthatod a homoki gyepet, a nedves patakvölgyet és a mészkő sziklahátat is. A koncentrált átmenetről tájékoztató táblák is szólnak. Itt forgatták a „Valahol Európában” című film néhány ikonikus jelenetét is, melynek kulisszáit mára benőtte az erdő.

A várgesztesi-tó és a Zsigmond-kő

Ha Várgesztesen jársz, a horgásztó és a fölötte tornyosuló Zsigmond-kő kihagyhatatlan látnivalók. A tó körül kényelmes sétaút vezet, de még egy edzésre alkalmas fitnesz park is várja a látogatókat. Ha kedved támad horgászni, a szemben levő házban napijegyet is vásárolhatsz. A Zsigmond-kőről tiszta időben egészen a Bakonyig ellátsz, és Várgesztes falut, mint egy modellasztalt is megcsodálhatod a magas szikláról.