Hársas-tó, Szentgotthárd

Szentgotthárd egyik legszebb éke a Máriaújfalu településrész szélén elterülő Hársas-tó. A szomszédos Apátistvánfalva erdejében eredő Hársas-patak táplálta mesterséges tó nemcsak a horgászok, hanem a fürdőzők és kirándulók körében is kedvelt. A tóparti sétány mellett épült ki az 1 km hosszú Hársas-tó tanösvény, ami a tó és környékének élővilágát, a vidék építészeti értékeit mutatja be.

Nagyboldogasszony templom, Szentgotthárd

A Nagyboldogasszony templom 1748-1779 között épült letisztult barokk stílusban. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás. Külön figyelmet érdemel a művészi faragású szószék. A sekrestye folyosóján a falba középkori és reneszánsz sírkövek lettek beépítve. A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.

Kolostorépület, Szentgotthárd

A Szentgotthárdra érkező ciszterek először lakhelyük, a kolostor építésébe kezdtek 1740-ben.  A kolostor mai része 1750 körül készült el teljesen, ám a templom körül szimmetrikusra tervezett északi rész már nem valósult meg.

Várkert, Szentgotthárd

A korabeli írások a ciszterci kolostor könyvtárának leírásánál említik meg, hogy milyen megnyugtató érzés az ablakból kitekinteni az apátság kertjére. A  barokk kertet gyümölcsösök és fasor alkotta a mai nevén emlegetett Várkertet, amely ma a város legnagyobb közparkja. A helyi védettséget élvező terület számos növényritkaságot felsorakoztató angolparkból és egy barokk kertből áll.

Jó Pásztor Kápolna, Szentgotthárd

A Jó Pásztor Kápolna 1995-96-ban épült Brenner János rábakethelyi káplán vértanúságának emlékére. Brenner János az 1956-os forradalmat követő egyházüldözése áldozata lett. 1957 decemberében egy beteghez hívták, hogy a Szentségeket szolgáltassa ki neki, de valószínűleg tőrbe csalták és megölték. Korábban már többször vegzálta az államhatalom, mert jól végezte a munkáját, népszerű volt az emberek, különösen a fiatalok körében. Két embert is elítéltek meggyilkolásáért, de mindkettejüket felmentették később. Brenner János atya a hivatásáért adta életét, az Ő emlékét őrzi a Jó Pásztor Kápolna.

Orfalui harangláb, Orfalu

Az 1823-ban épült kétoszlopos, alul teljesen zárt szoknyás harangláb a falu központi területén található. Az eredetileg fazsindellyel, majd bádoggal, jelenleg pedig cseréppel fedett harangláb oszlopait lengésirányban két-két ferde támasz merevíti. Közelében 2000-ben felállították a község kétnyelvű millecentenáriumi emlékkövét, amelyen megörökítették a község akkori lakóinak (56 fő) névsorát.

Határőr emlékhely, Apátistvánfalva

Ezen az emlékhelyen, amely egy határőr skanzen, a látogató megismerheti a határőrök mindennapjait az élethűen berendezett hálókörlettől kezdve a fegyverszobán át a lovas határőrség istállójáig, de a határőrség történetén keresztül ízelítőt kaphat országunk történelméből is. Az emlékhely előzetes bejelentés után látogatható.

Kétvölgyi kilátó, Apátistvánfalva

A település legmagasabb pontján, a Katalin-dombon a 2011-ben megépült kilátóról az idelátogató megcsodálhatja Kétvölgy csodálatos panorámáját háttérben az Alpokkal. A kilátónak az önkormányzat a BŰRICZA nevet adta, amely helyi szlovén nyelvjárásban a település egykori nevére (Permise) utal. Kétvölgy természeti környezetére jellemző a szabdalt felszín, a domboldalakon rétek, kaszálók, szántók, amelyeket erdők öveznek.

Kühár Emlékház, Felsőszölnök

A tájházat utolsó lakójáról nevezték el, aki 50 évig élt itt és ápolta a lakosság szlovén anyanyelvét, erősítette nemzetiségi tudatát, identitását.A Szlovén Tájház célja – a szentgotthárdi Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum mellett -, hogy a magyarországi szlovénség történelmi, egyháztörténeti, néprajzi és egyéb sajátos kulturális értékeit gyűjtse, mentse, őrizze-tárolja, gondozza, kiállítsa és bemutassa.

A néprajzi kiállítás keretében a paraszti gazdálkodás nagyobb eszközei tekinthetők meg a volt istálló épületében (pl. szekér, eke, borona stb.)