A Tisza-tó, ahol burjánzik az élet

A Tisza-tó a madárrajokról és a tűzvörös naplementékről híres. De mi lenne, ha a tó ligetes, erdős szigetei és vegyes korú nádasai nem alkotnának ilyen izgalmas labirintusrendszert? Valószínűleg a bakcsók is elköltöznének rejtett költőhely hiányában. És a hódnak sem lenne munkája a természetes faiparban. Ötven éve van ez így, amikor is a Tisza folyót egy zsiliprendszerrel zárták el, és született meg a ma ismert tó. A Tisza-tó ökoszisztémája úgy egész, ahogy van, és ennek nagyon fontos részét képezik a hullámtéri erdők, a vízparti nádasok és a vízen úszó tündérrózsák is. Nézzük meg, milyen napfényhabzsoló lények népesítik be a tavat?

Édes vízi élet

Minden növénynek szüksége van vízre. Ezt tudjuk. De vannak, melyek nem csak táplálékként tekintenek a H₂O-ra, hanem lakásukként kezelik, bele is költöznek. Mint valami vízitündérek fehérlenek a fehér tündérrózsa virágai. A tavirózsaként is ismert növény csak nappal mutatja bájait, éjszakára a szirmok becsukódnak, hogy másnap ismét kitárják szépségüket. Ha azt hinnéd, hogy a tündérrózsák önfeledten úszkálnak a víz felszínén, tévedsz. Hosszú gyökerekkel kapcsolódik a mocsárba, a fattyúszerkő nagy örömére. Így ha messzire repülne, hazatéréskor ugyanott találja a levelekre épített fészkét. Ha a fehér virágok között sárgát is látsz, az a sárga vízitök lesz – szintén az iszapos talajú vizek rajongója.

A Tisza-tó egyéniségéhez hozzátartoznak a szinte áthatolhatatlan zöld sulyommezők. Európában alig találni ilyen növényt, de nálunk bőséggel látsz. Kezdetben a sulyom is az iszapban gyökerezik, de a levélrózsája kifejlődése után elengedi a talajt, és úszó hínárként folytatja pályafutását. A kenusok, kajakosok igazi kihívást találnak benne, átkelni rajta szinte lehetetlen. A Tisza-tó halgazdálkodási hasznosítója a horgászok kedvében járva széles sávokban lekaszálja és eltávolítja a sulymot. Ennek az intézkedésnek akár esztétikai, akár élettani pozitív hatását sokan vitatják. Régen, ínséges időkben a sulyom gyakran került az emberek tányérjába – sütve, főzve, akár nyersen, de még lisztté őrölve is fogyasztották. Mai formában te is megízlelheted. Szúrós termését (amibe nagyon rossz érzés belelépni, légy figyelmes!) feldolgozva ízesítenek vele csokoládét, de még pálinkának is adtak aromát vele.

Ne menjünk el a megmosolyogtató nevű növények mellett se! Ha a Tisza-tavon evezel, olyan vicces élőlényekkel találkozhatsz, mint az érdes tócsagaz, a gyökértelen vízidara vagy a rucaöröm. Ülj kenuba, hogy száraz lábbal megúszd a velük való találkozást!

Tóparton, tópartokon

A vízi világ és a szárazföldi élet határmezsgyéjén hatalmas nádasok alakultak ki – létrehozva lenyűgöző légifelvételek fő témáját. Vagy a gyékény terül el ekkora területen? Nem tudod megkülönböztetni? Egyszerű: a gyékénynek barna tömör virága van. Nádat és gyékényt is láthatsz bőven a tavon evezve. Néha túl sokat is, könnyű eltévedni a labirintusban. Bezzeg a bölömbika milyen könnyen megtalálja a több millió nádszál között a fészkét… Számtalan állatnak jelent otthont a nádas átjárhatatlan sűrűje. És hát ugye miről kapta volna a nevét a nádirigó, a nádi tücsökmadár és az énekes nádiposzáta? Az ember számára járhatatlan nádas belsejét leginkább a pallóutakról tudod felfedezni, amiből találsz is egy párat itt. A legismertebb és leglátványosabb a Tisza-tavi Vízisétány, amelynek megközelítéséhez csónakba kell szállnod.

A szivárvány minden színében találsz virágokat, ha jól választod meg az évszakot. A sárga pitypangrét, a kék mocsári nefelejcs bokrai, a réti füzény lila virágfüzérei vagy a tisza-parti margitvirág fehér szirmai teszik különlegessé a tájat.

Vízben járó növényóriások

Ahol egy kis szárazföld akad, a fák azonnal birtokba veszik. Mivel a Tisza-tó vize hol magasabban, hol alacsonyabban van, olyan fák költöztek ide, amelyek nem bánják, ha időről időre víz alá kerül gyökérzetük. A „lábáztatás” leginkább a fűzeknek és a nyárfáknak kedvez, ezért nagy eséllyel egyikük árnyékában húzod meg magad a nyári napsütés elől. A keményebb anyagú fák is szeretik ezt a helyet, szilfát és kőrist is találsz az ártéri erdőkben. Meg persze az elengedhetetlen akác, amely Amerikából jött, és lassan minden teret elfoglal az Alföld környékén az őshonos fafajtáktól.

Egy film, ahol a növények is főszereplők

És még ki tudja, hány növényt fel sem fedeztek, ami ebben a paradicsomban nő? Nyisd ki a szemed, mert ez a természeti világ szeptemberben mozivásznon is megelevenedik. Ami számodra szinte láthatatlan, vízikamerák, légifelvételek mutatják meg. A Tisza-tó – Az ember alkotta paradicsom egész estés természetfilm másfél órában tárja eléd a tó kincseit, melyeket Ljasuk Dimitry mutat be. Szendőfi Balázs csodás rendezése mellett mind a négy évszakban filmezett a csapat, hogy teljes képet kaphass a Tisza-tóról. Ha nem bírod kivárni a szeptembert, látogass el egyik premier előtti vetítésünkre!