TúraPilis - Gerecse - VértesPilisTúraútvonal

Pilisi kolostortúra

By 2020.06.03.augusztus 31st, 2020No Comments

Túrainfo

Útvonal: Dömös, prépostsági altemplom–Szakó-nyereg (Téry-úton) –Hoffmann-vadászház– Pilisszentlélek, pálos kolostor –Pilis-nyereg–Klastrompuszta–Pilisszentkereszt, cisztercita kolostor –Dobogókő

Első látványosságunk Dömösön fogad, a Prépostsági Altemplom, melyet a XII. században alapított Könyves Kálmán öccse, Álmos.  Ma a rekonstruált altemlomi rész tekinthető meg, a fennmaradt falakat pedig “rom” formájában nézhetjük. Köveit a 18. században széthordták, a feltáráshoz a megmaradt alapkövek adtak bázist. A krónika szerint itt állt I. Béla udvarháza is, 1063-ban pedig itt omlott össze alatta a trón.

A dömösi buszmegállótól a piros csíkon indulunk el Dobogókő irányába, az úgynevezett Téry-úton. Ezen haladunk a zöld kereszt jelzésig, majd itt, a Szakó-nyeregnél rátérünk a zöld jelzésű útra és megyünk a Hoffmann-vadászházig.

Itt találkozunk egy erdészeti műúttal, majd rátérünk újból a piros jelzésre, amely Pilisszentlélekre visz, a kolostorromhoz.  A kolostor alapító oklevelét 1323-ben írták alá Károly Róbert ittjártakor, előtte vadászkastély lehetett.  A török hódoltság alatt nagy károkat szenvedett, mint a környék számos települése és temploma.

A kolostor megtekintése után a falun keresztül megyünk tovább a piros jelzésen, a Pilis-nyeregi sárga jelzésig. Itt pihenhetünk hosszabban. Majd haladunk Klastrompuszta felé, ahol a következő templommaradványt találjuk.

Meredek emelkedőn megyünk fölfelé a piros barlang jelzésen keleti irányba, majd elérve a piros sáv jelzését, azon balra fordulunk északra. Ezen az úton haladunk, míg a piros kereszt jelzést meg nem látjuk. Ott jobbra fordulunk, és keleti irányba megyünk tovább. Felkapaszkodunk a Simon halála csúcshoz, amely a Pilis egyik legrégebbi helyneve. Az ismeretlen Simonnak állított vékony fakeresztet A Pilis-tető nyugati oldalában találjuk. Egy legenda szerint Gertrudis királynő – II. András királyunk felesége – egyik gyilkosát, Simon bánt büntetésből itt vetették le a mélybe a Pilis szikláiról. De olvashatunk Simon nevű erdészről és vadászról is, akiket itt gyilkoltak meg az orvvadászok, illetve szerencsétlenül járt turistáról, aki a sziklákról lezuhanva lelte halálát.

Ezen a helyen sokáig nem jelezte semmi, hol történt Simon halála. Ott, ahol a térképen a Simon halála feliratát találjuk, most egy vékony faágakból készített kereszt található a piros kereszt és zöld turistautak kereszteződésében. Talán valaki ezzel állított emléket az ismeretlen Simonnak.

Vaskapu-völgyön keresztül leereszkedünk a Mária-padhoz. Itt jobbra, délkeleti irányba fordulva szintben haladunk a zöld sáv jelzésén a pilisszentkereszti cisztercita kolostor romjaihoz.

Itt dönthetünk a túra befejezése mellett, de a piros jelzésen fel is kapaszkodhatunk Dobogókőre. Kolostortúránk itt ér véget. Dobogókőről visszasétálhatunk Dömösre a pirossal jelzett úton, ha a kiindulóponton hagytuk az autónkat. Ha Dömösre autóbusszal érkeztünk, akkor Dobogókőről Esztergom vagy Pomáz felé indulhatunk autóbusszal.

Adatok

Térség: Pilis
Időtartam: 1 nap
Túra besorolása: közepes
Túratípus: gyalogos
Táv: 25 km
Időigény: 6 óra

Megközelítés

Dömös, buszmegálló

Térkép

Útvonal

GPX letöltésMegtekintem az útvonalat

Látnivalók

Prépostsági altemplom, Dömös:

Dömös különleges értéke a látványosan helyreállított altemplom. A 12. században Álmos herceg alapította, és a török pusztítás tette tönkre. Köveit a 18. században széthordták, a feltáráshoz a megmaradt alapkövek adtak bázist. A krónika szerint itt állt I. Béla udvarháza is, 1063-ban itt omlott össze alatta a trón.

Pálos rend:

A pálosok rendjét Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította a 13. század közepén, a pilisi remetéket összegyűjtve és renddé szervezve. Ezzel a pálos rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend. Központjuk a Pilis volt, de Magyarország más részein is voltak monostoraik, pl. a Balaton-felvidéken, a Mecsekben. A 14-16. században fokozatosan erősödtek, ebben az időszakban a ferencesek mellett a pálosok voltak a legkedveltebb rend. Monostoraikat lakott helyektől távol építették, életüket elmélkedés és a kétkezi munka töltötte ki. A rend fénykorának a török hódítás és a reformáció vetett véget, majd II. József oszlatta fel őket végleg. A rendszerváltás után a rend újjáalakult, központjuk Pécsett található, a Gellért-hegyi sziklatemplom is egyik aktív központjuk. 

Pilis-nyereg:

A nyereg a Fekete-hegy és a Pilis több útja közti átjáró, és emlékhely is egyben: a II. világháború idején a pilisi erdőkben intenzív harci cselekmények zajlottak, amelyekben 16 ukrán katona vesztette életét. Emlékükre 1953-ban hősi emlékművet emeltek, ahová minden évben zarándoklatot, emléktúrát vezettek. 2009-ben új emlékművet emeltek az áldozatok tiszteletére. A terület egyben kellemes pihenőhely, sok asztallal, tűzrakóhellyel. Vízvételi lehetőség nincs.

Ciszterci kolostor, Pilisszentkereszt:

III. Béla alapította, egy időben épült Esztergom híres bazilikájával és a palotával. A középkorban a Pilis vidéke királyi birtok és vadászterület volt. Az uralkodók kolostorépítést engedélyezhettek itt a szerzetesrendeknek. A Pilisben ezért található több ciszterci és pálos kolostorrom is. A Pilis egykor királyi erdői ma várják, hogy az Unesco-világörökség részévé válhassanak. A pilisszentkereszti kolostor a tatár és török pusztítások alatt ment tönkre. 1526-ben leégett, köveit a környező falvak lakói széthordták. Ma szépen kitáblázott, karbantartott látványos emlék- és pihenőhely.

+ Programtipp

Dera-szurdok

Ha Pilisszentkereszten fejezzük be a túrát, feltétlenül érdemes rövid sétát tenni a festői szépségű, sziklákkal övezett Dera-szurdokban, ahol a patak mellett kalandos úton járhatjuk be a Dera-patak ezen szakaszát. A szurdok a faluból megközelíthető a kék jelzésen.

Szlovák Tájház Pilisszentlélek, Hunyadi u. 42.

A nyeregtetős, téglalap alaprajzú házat György Károly építette az 1920-as években, ebben kapott helyet a Szlovák tájház, melynek épületét 1994-ben nyilvánították műemlék jellegűvé, jellegzetes alaprajza és formája miatt. Így megőrizhető a szlovák népi építészeti hagyomány. A múzeumot Konczius Ida hozta létre.

A házban eredeti állapotában állították helyre a konyhát és a tisztaszobát, az istállóban pedig a gazdasághoz tartozó eszközöket lehet megtekinteni. Az épület hátsó szobájában régészeti leletek, illetve különféle iratok és dokumentumok mesélnek a település néprajzáról, és a helyiek mindennapjairól.

Szolgáltatások

Vendéglátóhelyek, szállások, szolgáltatások

Turistainformációk, programok, rendezvények, szálláshelyek a térségben.

Szentendre Tourinform

Hofmann-vadászház:

Pihentető környezetben megfelelő szálláshely társaságok számára. 18 férőhely található 8 szobában. Ellátás nincs. A szállás a Pilisi Parkerdő oldalán foglalható.
Foglalás

Hasonló túrák