A Ménes-völgyön felfelé indulva a bővízű Tetves-forrásnál ágazik szét a két útvonal: ha Derenket szeretnénk megnézni, a völgyön továbbhaladva induljunk el.

Az úton Ménes-patak felduzzasztásával létrehozott Ménes-tó partján, a látványos Mocsolya-szurdoka közelében hangulatos erdei pihenőt találunk. Az erdészeti csemetekertet elhagyva kanyarodunk a derenki fennsík felé. Derenk közeledtét öreg gyümölcsfák mutatják, majd a falu területére érve lerombolt házhelyek és az egykori iskolaépület tűnik elénk.

Az úton továbbhaladva Szádvár egykori falai a lelkes és kitartó vármentő munkálatoknak köszönhetően egyre jobban kirajzolódnak, felfedezhetjük a vár egykori részleteit, közben pompás panoráma tárul elénk. A várat a várkertnél közelítjük meg, ahol fedett erdei pihenő vár minket, majd a lépcső aljában az egykori „csiga” épületét láthatjuk. Lefelé haladva két forrást is érintünk: ezek a Lakatos- és a Csurgó-forrás.

Szádvár

A Ménes-völgy felett emelkednek hazánk egyik legnagyobb alapterületű romvárának, a Szádvárnak a falai. A várat a 13. században emelték és 1688-ban a bécsi Udvari Haditanács utasítására elpusztították. Legjelentősebb ostroma 1656-ban zajlott: Bebek György felesége, Pathócsy Zsófia volt a várvédők parancsnoka.

„Csiga”

A várba utánpótlást szállító szekerek a Várkertig tudtak feljutni. A „Csigában” átrakva a tárgyakat egy másik szekérre, azt mintegy középkori felvonóként használva, hosszú kötéllel húzták fel a csúcsra az ellátmányt (a lépcsősor helyén). A szerkezetet a felső várban két ló mozgatta.

Lakatos-forrás, Borz-lyuk

A csekély vízhozamú forrás Lakatos László emlékét őrzi, aki a Meteor-barlang kutatásakor szenvedett halálos balesetet 1969-ben. Északkeletre, mintegy 20 méter távolságban található a Borzlyuk-barlang ferde D-formájú, szűk bejárata, alatta pedig a Lakatos-forrás árvízi forrásteknője.

Csurgó-forrás

A Z sáv jelzés becsatlakozása előtt újabb forrás kifolyó vizét keresztezzük: a Csurgó-forrás fakad a közelben. Érdekessége, hogy több ponton bukkan a felszínre, és hogy vize lágy, mivel vízadó kőzetéből kevésbé oldódik ki a mész, mint a környékbeli források esetében.

Ménes-tó

A mesterségesen létrehozott tó partján fedett erdei pihenőt találunk. A Mocsolya-patak rövid, de látványos szurdokánál a Hideg-kút vizével olthatjuk szomjunkat.

Derenk

Az 1711-es pestisjárvány után elnéptelenedett falut szepességi gorálok (lengyelek) népesítették be újra. Az 1930-as években Horthy Miklós kormányzó összefüggő vadászterületet akart létrehozni Szelcepuszta központtal: a falu útban volt, így megkezdődött a lakosok kitelepülése/kitelepítése. A házakat és a templomot is elbontották, elszállították; a templom helyén ma egy kis kápolna áll. Az egykori épületek közül egyedül az iskola maradt meg, benne kiállítás látható a településről.

Pista bácsi tájháza, Szögliget

Egykori lakóházát nagy vendégszeretettel és érdekes történetekkel fűszerezve mutatja be Duber István. A dúlház egy XIX. században épült parasztház, mely a hajdani használati tárgyak gazdag gyűjteményét rejti magában.

Nagy Könyv, Szinpetri

Az egykori vízimalom felújított épületében látható Nagy Könyvet 2010-ben a Világ Legnagyobb Könyvének minősítették (Guiness Rekord). A könyv az Aggteleki Nemzeti Park barlangjairól, növény- és állatvilágáról, illetve épített örökségéről szól. Terjedelme 346 oldal, egy lapjának mérete 418×377 cm, súlya pedig 1420 kg.

Az épületegyüttesben látható még a Magyarországon egyedülálló, XV. századbeli papírmalom-rekonstrukció. Egy biblia és egyházi könyvgyűjtemény is megtekinthető.

Vendéglátóhelyek, szállások, szolgáltatások