Kivételes kalandot ígér a Beregi-síkságból kiemelkedő tarpai Nagy-hegyen (154 m) teljesíthető túra. A fentről nyíló csodálatos kilátáson túl a hegy mögött húzódó Nagy-erdő élővilágába is betekintést nyerünk, kirándulásunk ugyanis érinti a fokozottan védett gyertyános-tölgyes erdő peremét. Szintén felfedezhetjük a Téb-erdő felé kanyargó és végül a Tiszába torkolló Szipa-csatorna környezetének természeti kincseit.

A hegy lábától elindulva szőlőültetvények, gyümölcsös kertek, présházak és borospincék mellett vezet utunk. A gyümölcsök közül cseresznyét, meggyet, almát és körtét termesztenek a gazdák. A csúcsra egy hosszabb séta és könnyű emelkedő után érünk fel, ahol gyönyörű panoráma tárul elénk. Tiszta időben keleti irányba tekintve már a Keleti-Kárpátok távoli vonulatai kéklenek.

Ha figyelmesen szemügyre vesszük az elénk táruló kilátást, akkor a szatmár-beregi térségre jellemző mozaikos tájszerkezet is kirajzolódik előttünk. A Beregi-síkot egykor összefüggő erdők borították, ám az erdőirtások, lecsapolások következtében jelentősen megváltozott az eredeti táj. Így jött létre a ma ismert, erdőfoltokkal, legelőkkel, vízfolyásokkal, szántókkal és lápos területekkel jellemezhető változatos régió.

A tanösvény jól jelzett, az állomások végigvezetnek minket az útvonalon.

Nagy-hegy

Kialakulásának fő szakasza 16,4-5,5 millió évvel ezelőttre tehető és a belső kárpáti vulkáni működéshez is kapcsolódik. A vulkáni kúpot az erózió folyamatosan koptatta, míg végül romvulkánná alakította. A hegyen 1860 és 1986 között kőfejtő működött, az innen származó terméskövet jobbára a hegyen használták fel. A mára már felhagyott bányarészeket sűrű növényzet borítja, a falakban pedig olyan madarak fészkelnek, mint a különleges színezetű gyurgyalag.

Nagy-erdő

A Nagy-hegy mögött elterülő, fokozottan védett Nagy-erdő kocsányos tölgyek több mint száz éves famatuzsálemeit is rejti. Olyan természetvédelmi oltalom alatt álló növények számára biztosít otthont, mint a kárpáti sáfrány, tavaszi tőzike és erdélyi csillagvirág. Az állatvilágból olyan érdekes fajok képviseltetik magukat, mint például a kis hőscincér, díszes légivadász, nagy gyöngyházlepke, vöröshasú unka és a nyuszt.

Szárazmalom Tarpa

Egykor a Felső-Tisza vidékén minden faluban állt egy szárazmalom, mely szorosan hozzátartozott az akkori településképhez. Mára az egyetlen, eredeti helyén megmaradt szárazmalmot a térségben Tarpán tekinthetjük meg. A 19. század elején épített malomban az őrléshez szükséges energiát a kerengősátorban körbe-körbe járó lovak szolgáltatták. Napjainkban már csak bemutatóhelyül szolgál, hagyományőrző és néprajzi szerepe azonban így is megmaradt.

Harangtorony Tivadar

A falu legmagasabb pontján, a hídfőnél építtetett torony az eredeti 2011-ben készült másolata. Elődjét leromlott állapota miatt 1937-ben le kellett bontani. A dokumentumok alapján újraépített torony mind anyagában, mind kialakításában az eredeti pontos mása.

Vendéglátóhelyek, szállások, szolgáltatások