Skip to main content

Boldog születésnapot, Tisza-tó!

Boldog születésnapot, Tisza-tó!

Az ember nem kiűzetett a paradicsomból, hanem a tudás megszerzése óta folyamatosan és módszeresen megsemmisíti azt. Ámde nem tud élni nélküle, ezért kis mesterséges mennyországokat hoz létre.

Évmilliók alakítják át a hegyeket, a tengereket vagy az állatok közösségét. Erre jön az ember, és „pillanatok” alatt a maga kedvére formálja a tájat. Ez nem mindig egyezik a természet kedvével, és ilyenkor jönnek az árvizek, egyéb katasztrófák. De vannak olyan húzásaink is, melyekért madarak tízezrei mondanak köszönetet – és nem utolsó sorban még nekünk, embereknek is jó. A Tisza és a Tisza-tó története hosszú, izgalmas fordulópontokkal tarkítva. Spoiler: a történet „vége”, hogy a tavat már létrejöttekor védetté nyilvánították, és ma már az UNESCO világörökség része. A tó 50 éves születésnapját ünnepeljük idén, jöjjön hát a Tisza-tó önéletrajza:

Mocsár helyett termőföldet!

A Pannon-medence helyén régen tenger hullámzott. Ahogy a szárazföld elnyerte a víztől a területet, hegyek, völgyek, tavak és folyók születtek meg, melyeket emlősök, halak, madarak népesítettek be. Idővel az ember is megérkezett, és ez sem kerülte el a táj figyelmét. A sok éhes száj egyre nagyobb területeket művelt meg. Több kisebb próbálkozás után 1846-ban kezdődött meg az Alföld gyökeres átalakítása. A gróf Széchenyi István által megszervezett Tisza szabályozás célja, hogy minél több termőterület legyen a „haszontalan” mocsarakkal szemben, és hajóval is végig lehessen menni a folyón. A természet megsínylette ezt a lépést, és ezt meg is mutatta az emberiségnek katasztrofális árvizek formájában. Az Óhalászi-sziget például Óhalász falunak adott otthont, amiből ma már csak egy emlékmű látható (tipp: páratlan túrahelyszín).  Szegeden 961 cm-rel magasabb volt a vízállás a természetesnél.

Tó születik

A természettől elvett mocsárterületek nem sokáig bírták víz nélkül, és a rajta termelt élelem is egyre gyengébben nőtt. A 22-es csapdájára az embernek újra a beavatkozás volt a válasza: vizet kell gyűjteni az öntözéshez. 1967-ben megérkeztek a munkagépek, és Kisköre magasságában rengeteg tonna beton felhasználásával egy monstrumot épített, ami – mint kiderült – egy igazi paradicsomot hozott létre. Az akkor Kiskörei víztározó néven ismert tó kettős életét mi sem mutatja meg jobban, mint Máth Kristóf fotósorozata a National Geographic hasábjain. Az erőművön másodpercenként 140 m³ víz zúdul át minden másodpercben. Ennek energiáját négy vízi turbina alakítja át villamos energiává, hogy két nagy teljesítményű vezetéken jusson el az áram az országos hálózat vérkeringésébe.

Máth Kristóf képei

Ember alkotta paradicsom

Az újan létrejött tó viszont nem csak az öntözést oldja meg az Alföldön, csökkenti az árvizek veszélyeit, és termeli az értékes áramot az embereknek. A természet azonnal beköltözött az új élettérbe. Az Afrikától Skandináviáig hosszabb-rövidebb távon utazó vándormadarak útba is ejtik évről évre. EKözülük nagyon sokan annyira megszerették a helyet, hogy családi otthonként költöztek ide, és madarak ezrei kelnek ki a nádasban vagy a fákra épített fészkekben. Mivel a tavat télen leengedik, a meder néha tavat, néha folyót lát vendégül, aminek a halak nagy rajongói. Több mint ötven faj lakja a tavat – jóval több, mint a Balatont. A tikkadt alföld közepén az évek során egy élettől pezsgő komplexum nyílt meg.

A vízi Kánaánt mára az emberek is felfedezték, és egyre többen választják úti céljukként. Kenutúrák során, tanösvényeket bejárva, a tavat körbebiciklizve vagy madárlesekről megfigyelve csodálja meg minden évben több ezer látogató ezt a különleges és egyedi világot. Ez a világ szeptemberben mozivásznon is megelevenedik. Ami számodra szinte láthatatlan, vízikamerák, drónképek mutatják meg. A Tisza-tó – Az ember alkotta paradicsom egész estés természetfilm másfél órában tárja eléd a tó kincseit, melyeket Ljasuk Dimitry mutat be. Szendőfi Balázs csodás rendezése mellett mind a négy évszakban filmezett a csapat, hogy teljes képet kaphass a Tisza-tóról. Ha nem bírod kivárni a szeptembert, látogass el egyik premier előtti vetítésünkre!

További blogposztjaink

Íme a 2023-as év kedvencei

Íme a 2023-as év kedvencei

Idén is kerestük az ország legizgalmasabb kilátóját, legkényelmesebb turistaházát, legjobb kerékpárútját és legszebb erdei kerékpárútját. Célunk a 2020 óta minden...

Nézz szét túráink között!

Természet, művészet, bor, panoráma – 12. Alpannonia® light körtúra

Nem megerőltető, lassan emelkedő úton juthatsz el a városra legszebb panorámát nyújtó, békés környezetben magasodó Kálvária-templomhoz. Ördögárok geológiai tanösvény, sziklaszurdok,...

gyalogos3.5 kmkönnyű1.5 óraKőszegi-hegység
+

This will close in 0 seconds

This will close in 0 seconds

This will close in 0 seconds

This will close in 0 seconds

This will close in 0 seconds

This will close in 0 seconds

This will close in 0 seconds

This will close in 0 seconds