Rendkívül sokan érkeznek Nyíregyházára, hogy megnézzék Magyarország, sőt mára Európa egyik legjelentősebb állatparkját, felkeressék a város híres üdülőterületét, Sóstó-Gyógyfürdőt és annak fürdőkomplexumait. Nekik ezúttal az javasoljuk, hogy fedezzék fel a várost, annak kulturális és természeti örökségét, emblematikus épületeit, parkjait bringával, egy közel 40 kilométeres túra keretében. A túra Nyíregyháza belvárosából a Kossuth térről indul, ezt követően a Hősök tere, a Bessenyei tér, a Benczúr tér, majd a Luther tér felé indulva ismerkedünk meg a városközpont meghatározó épületeivel. A belvárosi körtúra után Sóstó-Gyógyfürdő felé indulunk, de útközben álljunk meg a Nyíregyházi Egyetemnél, ahol számos látványosság sorakozik (Bencs villa, botanikus kert, zsidó temető). Ezt követően a sóstói erdő erdei útjain és kerékpárúton jutunk el Sóstó-Gyógyfürdőre. A turisták által egyre inkább látogatott fürdőhelyen épült a Nyíregyházi Állatpark, a Sóstói Múzeumfalu, valamint az Aquarius Élményfürdő és Parkfürdő, a Tófürdő és a Fürdőház. A terület névadója a Sóstói-tó. A Sóstói-tó megkerülése során megismerkedhettek a városrész reprezentatív műemlék épületeivel. Sóstót elhagyva Libabokor irányába egy árnyas alacsony forgalmú mellékúton tekerünk tovább és a Nyíregyházával szomszédos Nyírturára érkezünk meg. Nyírturán érdemes megtekinteni a 15. században épült református templomot, melynek késő gótikus kapuzata és falképei rendkívül látványosak. A túra zárásaként a Nyírtura-Nyíregyháza közötti kerékpárúton érkezünk vissza Nyíregyháza belvárosába.

Nyíregyháza történelmi belvárosa (Kossuth tér, Hősök tere)

A belváros legidősebb épülete a városháza, melynek alsó szintje 1842-ben épült, felső szintje az 1870-es években. A Kossuth tér másik meghatározó épülete a római katolikus templom, amely neoromán stílusban 1902-1904 között épült. Szintén meghatározza a városközpont arculatát a Hotel Korona és Takarék Palota épülete. A Hősök terén érdemes felkeresni a Kisfaludi Stróbl Zsigmond I. világháborús emlékművét, illetve  1892-ben épült megyeházát. Érdemes ellátogatni a Luther téren álló evangélikus templomhoz, amely II. József türelmi rendelete után, 1784-86-ban építhettek az itt élő tirpákok, amely Magyarország második legnagyobb evangélikus temploma.

 Kállay Gyűjtemény

A Kállay Gyűjtemény 1993-ban nyitotta meg kapuit Nyíregyházán a Nyírvíz Palotában. A gyűjteményt dr. Kállay Kristóf (1916-2006), dr. Kállay Miklós (1887-1967) magyar királyi miniszterelnök fia alapította magángyűjteményéből. 2020-ban újult meg a Bessenyei téren található reprezentatív Kállay ház, ahová átköltözött a gyűjtemény, itt a mai kornak megfelelő interaktív eszközök segítségével ismerhetjük meg a múzeum legfontosabb műtárgyait.

Jósa András Múzeum

A nyíregyházi Jósa András Múzeumot 1868-ban alapították meg a megye akkori székhelyén, Nagykállóban dr. Jósa András orvos-régész kezdeményezésére. Miután 1876-ban Nyíregyháza lett a megye új központja átköltözött. A muzeális gyűjtemény 1974-ben került mai helyére, az 1925-ben épült neoklasszicista, oszlopos saroképületbe. A múzeum Európa hírű régészeti és néprajzi gyűjteménnyel büszkélkedhet, de igen jelentős történeti, képzőművészeti, irodalomtörténeti, numizmatikai gyűjteménye is. Nyíregyháza egyik legfontosabb kulturális központja, hét álladó és három-négy időszaki kiállítással várja látogatóit.

Tuzson János Botanikus kert

A Nyíregyházi Egyetemhez tartozó botanikus kert 1984-ben kezdte meg működését. Botanikus kert rendszertani területén, a mesterséges tóban, sziklakertben, különböző növénytársulásokat bemutató erdőterületeken, fóliaházakban, a pálmaházban, a kaktusz- és mediterránházban 2500 féle növény faj tekinthető meg. A botanikus kert kerékpárúton a Sóstói és a Vasvári Pál utcáról egyaránt megközelíthető.

Bencs Villa

Nyíregyháza legszebb villái a Sóstói úton sorakoztak, közülük is kiemelkedik tömegével és szépségével az eklektikus stílusban épült Bencs villa (Sóstói út 54.). A városépítőnek is nevezett Bencs Kálmán, Nyíregyháza polgármestere építtette 1920-as évek második felében. A második világháborút követően tüdőszanatórium, kollégium, óvoda, 1989 után pedig szálláshely működött az épületben. 2017-2018-ban zajlott le teljes felújítása, azóta kulturális, művészeti programoknak nyújt helyet.

Sóstói erdő

Nyíregyháza tüdeje a várost ölelő 400 hektáros Sóstói-erdő. A Sóstói-erdő minden bizonnyal egyike a nyírségi őserdők kevés számú maradványának, amelynek első írásos említése a 15. századból származik. A Sóstói-erdő kedvelt kirándulóhely, ahol számos szabadidős lehetőség áll rendelkezésre. Az erdei tornapályától Sóstóig erdei sétány vezet, mely kerékpárral is jól járható. Az erdőt a sóstói út vágja ketté.

Sóstói-tó

A sóstói városrész névadója a Sóstói-tó. A tó nevét arról kapta, hogy régen a víz erősen sziksós volt, amit a partjáról seperték össze, és szállították a közeli szódagyárba. A tó gyógyhatású vizéért már a 18. században is szívesen keresték fel a környékbeliek a Sóstót. Az 1824-es örökváltság után vendéglőt és fürdőházat építettek partjára. Az 1930-as években megnyitott a Tófürdő. 1957-ben itt egy 998 méter mély kutat fúrtak, melyből 50 C fokos, jódos-brómos víz tört fel, ezután még három kutat fúrtak, melynek nyomán sorba épültek fel a város fürdői.

Sóstói Múzeumfalu

A nyíregyházi sóstói erdő szélén felépített Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma, amely egy valódi falu kicsinyített másaként működik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye öt néprajzi tájegységének (Szatmár, Rétköz, Nyírség, Nyíri Mezőség és Bereg) néprajzi kultúráját, lakó- és gazdasági épületeit mutatja be a múzeum, eredeti bútorokkal, használati tárgyakkal és munkaeszközökkel.

Kik azok a tirpákok?

Pejoratív kicsengéssel van a köztudatban, de valójában Nyíregyháza alapítóit takarja ez a kifejezés. Nyíregyháza fiatal város, története az 1750-es években, a török háborúk utáni Károlyi-féle újratelepítéssel kezdődik. Károlyinak dolgos kezekre volt szüksége, 1753-ban 300 szlovákul beszélő, evangélikus vallású család költözött Békés megyéből. A Nyíregyházára költöző, szlovákul beszélő, evangélikus vallású tótokat tirpákoknak nevezzük. Ők alakították ki Nyíregyháza országosan egyedülálló településszerkezetét, a bokortanyákat, nekik köszönhető a város felvirágoztatása és az ország második legnagyobb evangélikus templomának felépítése. Maga a tirpák név voltaképp gúnynév volt ezekre a rendkívül szorgalmas, szokatlan nyelvjárást beszélő szlovákokra.

Nyíregyházi Állatpark

A túrátokba minden bizonnyal nem fog beleférni a Nyíregyházi Állatpark felkeresése, mivel ez egy szinte egész napos program, így érdemesebb a következő napra ütemeznetek. A Nyíregyházi Állatpark Sóstógyógyfürdőn található egy 30 hektáros tölgyerdőben, ahol 500 faj 5000 egyede él természeteshez közeli kifutókban. A park eddig kétszer nyerte el az Európa legjobb állatkertje címet. A nyíregyházi Európa egyik legnagyobb állatállománnyal rendelkező állatparkja.

Vendéglátóhelyek, szállások, szolgáltatások