A túrára mindenképp ajánlott távcsövet és kézi madárhatározót (akár telefonos madárhatározó applikációt letöltve) magunkkal vinni, mert a Körös-Maros Nemzeti Parknak ezen a részterületén a vizes és pusztai élőhelyek változatosan egészítik ki egymást. Ennek köszönhető, hogy a kiránduláson biztosan találkozunk pusztai és vízimadarakkal egyaránt.

A Hortobágy- Berettyó folyó gátján haladó kényelmes gyalogtúra, térszínből kiemelkedő magassága miatt rálátást enged a Hortobágy-Berettyó folyóra és annak vízi világára, nádasára. Az itt élő, költő gazdag madárvilág az egész utat végigkíséri. Récék, szárcsák, vöcskök és különböző gémfélék mellett a túrázók szeme elé kerülnek az itt költő ragadozó madarak is. Tavasztól az énekesmadarak mind színesebb koncertjében gyönyörködhetünk, mely csupán a legrekkenőbb nyári napokon veszít intenzitásából.

Rálátni a környéken lévő szántókra, gyepekre, tocsogókra, ahol partimadarak figyelhetők meg. Április és május környékén az élesebb szemű vendégek találkozhatnak a nemzeti park címermadarával, a túzokkal és az itt biztos táplálékot lelő méltóságteljes rétisas is naponta pásztázza e gazdag területet.

Mirhó-gát emlékkő

Az emlékkövet a gát építésének 200. évfordulójára emelték 1987-ben Ecsegpusztán. Anyaga: Bronz, Ø18 cm; andezit, 85x170x115 cm. A Tisza bal parti részén épült a Mirhó-gát, az első olyan létesítmény a Kárpát-medencében, mely nem csak lokális érdekeket képviselt, hanem hatása több vármegyére is kiterjedt. Az évente ismétlődő áradásokkor Pusztataksonynál a Mirhó-fokon lépett ki medréből a Tisza, és a Tiszántúlon a Körösökig-Berettyóig hömpölygött végig az ár.

Hortobágy-Berettyó

Fotó: Kalotás Zsolt

Különösen értékes része a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületének a Hortobágy-Berettyó és hullámtere. A folyó mintegy 33 kilométeres- a nemzeti park területére eső- szakasza azon ritka magyarországi folyószakaszok egyike, ahol nem történt meg a kanyarulatok átvágása a folyószabályozások során, így a folyó lassan meanderezve, ősi medrében folyva hatalmas kanyarokat ír le.

Finta-kút

A Templom-zugi elágazásnál balra letérve az úthoz legközelebbi gémeskút környéke a század elején Finta Miklós számadó jószágállása volt, innen ered a Finta-kút elnevezés. Unokaöccse, Finta Sándor későbbi világhírű szobrászművész kisbojtár éveit töltötte itt, melynek élményeit a Kisbojtár c., angol nyelven is megjelent nagy sikerű könyvében foglalta össze.

Ördög-sánc

Tovább haladva ezen a köves úton elérhető az Ördög árok vagy sánc maradvány.  Ez az i.sz. 330-350 között szarmaták által létesített erődítmény, sáncrendszer itt megmaradt része, ami a Kiri-tótól a Kelemen-zug központi részéig, Egyház-halmáig követhető nyomon. Kb,: 1,5 kilométeres, kevésbé bolygatott szakaszán jellegzetes löszpusztai növény fajok találhatók.

Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont

Fotó: Kalotás Zsolt

Ecsegfalvától 7 km-re üzemel a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontja. A látogatóközpont bemutató épületének emeleti részén az érdeklődőket az egykori és a jelenlegi Nagy-Sárrét hangulatát és élővilágát elénk táró kiállítás fogadja. A kültéri bemutató helyen a túzok és régi magyar háziállat fajok és fajták figyelhetők meg; az állatsimogatóban pedig ezek kicsinyeivel ismerkedhetnek meg közelebbről is a gyerekek.

Vendéglátóhelyek, szállások, szolgáltatások