Egerszalóki „sódomb”

A népnyelv tévesen „sódomb” névvel illeti ezt a mésztufával borított hegyoldalt. Az Egerszalók határában felszínre törő termálvíz 410 méter mélyről rengeteg oldott ásványi anyagot hoz a felszínre. De a 65-68 fokos víz lehűlve leadja kalcium-karbonát tartalmát, így alakul ki a több mésztufamedencéből álló, különleges geológiai képződmény. Hasonló folyamatok természetes előfordulásai a toszkánai Saturnia, a törökországi Pamukkale, és az USA-ban, a Yosemite Nemzeti Parkban is találunk ilyen mésztufakiválásokat.

Kaptárkövek, Egerszalók

Betyárbújó, Menyecske-hegy, Kőbújó: ezek nem mesebeli helyszínek elnevezései, hanem az Egerszalók melletti kaptárkövek nevei. Eger környékén és a Bükkalján több település is büszkélkedhet ezekkel a különleges geológiai látnivalókkal. A Bükkalja nagy részét felépítő vulkáni tufákat a miocénben zajló heves tűzhányó tevékenység hozta létre. Az elmúlt évezredek eróziója, az aprózódás, a mállás, a szél és a csapadék alakították ki ezeket a kúpokat, sziklafalakat. A könnyen faragható sziklát később az ember is formálta: lakóházat, pincét, raktárat és méhkaptárt vájtak a puha kőzetbe az itt élők. A kaptárkövek különleges természeti értékek és kultúrtörténeti emlékek egyben.

Vár-hegy, Verpelét

Verpelét község szélén található a Vár-hegy. Az apró dombocskáról nem is hinnénk, hogy komoly természeti értéket képvisel. Az egykori vár maradványai már nem láthatók, de a kőfejtőben megtalálták Magyarország egyetlen, csaknem eredeti épségben megmaradt vulkáni kúpját. A Vár-hegy ugyanis egy parazitakráter, amelyhez hasonlókat ma is láthatunk működő andezitvulkánok oldalában. A mátrai vulkanizmus késői szakaszában keletkezett, így a természet pusztító erőinek nem esett áldozatául. A hegy botanikai értékei is fokozottan védettek, csúcsára tanösvény vezet fel. 

Egri vár

Eger nagy történelmi múltú vára a város legismertebb, irodalomtörténeti jelentőségű épületegyüttese. A várhoz fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték a túlerőben lévő török hódító seregét. Az ostrom történetét dolgozza fel Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye. Eger történelmi múltú városát az azonos nevű patak két oldalán találhatjuk, a Bükk-vidék központi részének déli lábainál. Szent István király itt alapította meg az első püspökségek egyikét, az egri egyházmegyét, amelynek területe egészen a Kárpátok gerincéig húzódott.