Túrainfo

Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű erdejében, a Magas-Bakonyban vezet ez a csodás bükkösöket átszelő tanösvény. A túra Bakonybéltől három kilométerre, a Gerence-patak szurdokvölgyéből, az Odvaskő Panzió és a Gerence-völgyi autóspihenő mellől indul észak felé. A Boroszlán tanösvény a Kőris-hegy oldalán kiépített sétaút, amely 8 tájékoztató tábla segítségével mutatja be a Magas-Bakony különleges természeti értékeit.

A tanösvény piros sáv és a piros T jelzését követve indulunk el egy hangulatos szurdokvölgy felett, majd nemsokára elérjük az Odvas-kői-barlangot.A hatalmas bükkfák között vezető út egyre magasabbra emelkedik a hegyháton. Az ösvényről jobbra leágazó keskeny úton a piros omega jelet követve egy kis ereszkedés majd lépcsősor után érkezünk meg a mesebeli barlanghoz. Hűs sziklafal aljában nyílik a széles barlangjárat, melyen belépve az ősember egykori nappalijában találjuk magunkat. De ezen a különleges hangulatú helyen pogány szertartásokat is tartottak, menedékül szolgált a török elől bujkáló falusiaknak és a bakonyi betyárok egyik rejtekhelye is volt. Jelenleg denevérek tanyáznak a barlang hátsó, kevéssé háborgatott járataiban és mennyezetén.

A túra aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin vezet fel a Kőris-hegy tetőrégiójába. Innen akár a Bakony legmagasabb csúcsát, a Kőris-hegyet is megmászhatjuk, amelynek tetején polgári radarállomás áll. A tanösvény jelzése körülbelül 520 méteres magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyében ereszkedik vissza a pihenőhelyhez. A 7 kilométeres körtúra rövidebb változata 2 kilométer hosszú: a fokozottan védett Odvas-kői-barlangnál letérve lépcső vezet a völgybe, ahonnét rövid sétával visszatérhetünk a kiindulópontunkhoz.

Adatok

Országrész: Észak-Dunántúl

Időtartam: 1 nap

Túra besorolása: könnyű

Túratípus: gyalogos

Táv: 7 km

Időigény: 3.5 óra

Megközelítés

Gerence-völgyi pihenőhely, Bakonybél

Térkép

Útvonal

GPX letöltés Megtekintem az útvonalat

Látnivalók

Odvas-kői-barlang:

8-10 méter széles, 2-3 méter magas, háromszög alakú bejárata a völgyfenéktől számítva mintegy 50 méteres magasságban, az Odvas-kő sziklájának aljában nyílik. A dolomitban kialakult barlang belső ürege körülbelül 20 méter hosszú, 10 méter széles és 3-4 méter magas. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy a barlangot régtől fogva lakták az emberek. Az Odvas-kő sziklája egykor áldozati helyül szolgált a kereszténység elől menekülő, a Bakony erdeiben megbúvó pogányoknak, később pedig a híres bakonyi betyárok húzták itt meg magukat fosztogatásaik után, az üldözőik elől menekülve.

Szent-kút, Bakonybél:

Két, a magyar történelemben és Bakonybél történetében fontos szerepet betöltő szent emlékét őrzi a falutól egy kilométerre fekvő kedvelt kirándulóhely. A hagyomány szerint a béli monostort alapító Szent Günther és a később vértanúhalált halt Szent Gellért is itt élt néhány évig remeteként. Az itt álló kápolnát 1826-ban emelték a nagyjából ezer éves, középkori kápolna alapjaira. A 19. század végén építették át angol romantikus stílusúvá, ekkor készült a 14 képből álló stáció és a szikla tetején található kálvária Krisztus, Szűz Mária és Szent János alakjával. Három forrás fakad a kápolna előtt, amelyet kőből rakott medencével foglaltak kútházba. Vizük egy tavat táplál. A medence falán dombormű eleveníti fel Szent Gellért e helyhez kötődő legendáját.

Kőris-hegy:

A 709 méter magas Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegycsúcsa. Bakonybéltől 5 kilométerre északkeletre fekszik, a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetben. Az Országos Kéktúra útvonala érinti a csúcsát, oldalában találjuk az Odvas-kői-barlangot. A hegy csúcsán álló, háromszintes, faszerkezetes Vajda Péter-kilátót 1920-ban építették, majd 1962-ben és 2002-ben is felújították. A kilátóból látszik a Balaton, a Tapolcai-medence tanúhegyei, Győr és Székesfehérvár is. A tetőn 1976-ban polgári légi irányítási radarállomás épült.

+ Programtipp

Hubertlaki-tó:

A bakonyi Gyilkos-tónak is nevezett tavacska eredetileg vaditatónak készült. Tükréből hasonlóan merednek ki az égerfák csonkjai, mint névadója, az erdélyi Gyilkos-tó vizéből az elöntött völgyben hajdan élt fenyők maradványai.