
Túrainfo
A Pápa–Bakonybél főútról az Odvas-kői pihenőnél kell lehajtani. Innen 3,5 kilométert sétálunk egy kedves kis patak mellett, majd egy gyönyörű bükkerdőt keresztezve jutunk el a Hubertlaki-tó partjára.
Az Odvas-kői-pihenőhelyen egy esőbeálló és tűzrakóhely mellől indulhatunk el a tó felé. A jelzés pár száz méter után elágazik, mi a kék kereszt jelzést kövessük az enyhén emelkedő ösvényen. Egy öreg, vastag törzsű bükkfánál kell balra kanyarodnunk az útvonallal, majd egy völgybe ereszkednünk. Égerekkel kísért vízfolyáshoz és egy T alakú elágazáshoz érkezünk, ahol balra a tó, jobbra turistaház található. A tó felé gyalogolva kis fahídon átkelve látjuk meg a völgyzáró töltést, mely mögött a tó vizét duzzasztották fel annak idején, erre felkaptatva készíthetjük el a legjobb fotókat. A tó különleges látványt nyújt, tükréből égerfák csonkjai merednek az égnek.
Az erdélyi névadójánál jóval kisebb, de egyedi hangulatú tó különlegessége, hogy a vízben álló fák törzsét a mai napig láthatjuk, mert a víz alatti részek oxigén híján kevésbé vannak kitéve a lebontó gombáknak. A tó tükre megkettőzi a bakonyi erdőrengeteg zöld lombkoronáit és a kék égen úszó felhőket – keresve sem találhatnánk romantikusabb kirándulást Bakonybél környékén.
Nem messze innen találjuk a Hubertlaki kulcsosházat és a Hubertlaki-forrást, ahol feltölthetjük kulacsainkat. Ha kigyönyörködtük magunkat, visszaindulhatunk a műúthoz, amelynek túloldalán ott az Odvas-kői-barlang.

Adatok
Megközelítés
Bakonybél, Odvas-kői pihenőhely
Látnivalók
Hubertlaki-tó
A bakonyi Gyilkos-tónak is nevezett tavacska eredetileg vaditatónak készült. Tükréből hasonlóan merednek ki az égerfák csonkjai, mint névadója, az erdélyi Gyilkos-tó vizéből az elöntött völgyben hajdan élt fenyők maradványai.
Hubertlaki-forrás:
A Hubertlaki turistaház közvetlen közelében található, tiszta vizű forrás.

+ Programtipp
Odvas-kői-barlang:
8-10 méter széles, 2-3 méter magas, háromszög alakú bejárata a völgyfenéktől számítva mintegy 50 méteres magasságban, az Odvas-kő sziklájának aljában nyílik. A dolomitban kialakult barlang belső ürege körülbelül 20 méter hosszú, 10 méter széles és 3-4 méter magas. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy a barlangot régtől fogva lakták az emberek. Az Odvas-kő sziklája egykor áldozati helyül szolgált a kereszténység elől menekülő, a Bakony erdeiben megbúvó pogányoknak, később pedig a híres bakonyi betyárok húzták itt meg magukat fosztogatásaik után, az üldözőik elől menekülve.
