A Dunakanyar megkapó panorámáját a környékbeli csúcsok több kilátópontjáról is élvezhetjük. Ezek közül az egyik különösen szép, ugyanakkor talán kevésbé ismert, a Verőce község mellett magasodó Fenyves-hegy. Innen dél-nyugati irányban a Duna és a Pilis-Visegrádi-hegység, előterükben pedig a Szentendrei-sziget látható, míg észak-keleti irányba tekintve a távolban a Börzsöny magas csúcsai magasodnak.

A Fenyves-hegy tetejére Katalinpusztáról a piros jelzésen déli irányba indulva, egy rövid aszfaltos szakasz után, kellemes erdőben kapaszkodhatunk fel. A hegytetőről a piros kereszt jelzésen induljunk tovább – a jelzés a völgy aljában újra egyesül a piros sávval, ami visszavezet kiindulópontunkhoz. Az ösvény mellett körülbelül egy kilométer után találjuk az egykori nógrádverőcei szénbányászat egyik táróját (Verőce korábban Nógrád megyéhez tartozott, neve Nógrádverőce volt). A földalatti üregekbe nem érdemes bemászni, a felszínen ugyanakkor érdekes „kincsekre” lelhetünk: a kovásodott farészek az egész völgyet beborítják.

Jó idő esetén akár hosszabban is érdemes elidőzni a Fenyves-hegyen: tűzrakóhely, kis esőbeálló, asztalok, padok teszik kisebb piknik számára is ideális helyszínné.

Rockenbauer-kopjafa

A Szendehely-Katalinpusztai parkolótól a piros jelzésen a másik irányba (a Látogatóközpont felé) találjuk a hazai természetfilmezés egyik kiváló és úttörő alakja előtt tisztelgő kis emlékhelyet.

Katalinpuszta – Gyadai tanösvény

A Naszály lábánál, a Katalinpusztai Látogatóközponttól induló, kb. 6 km hosszú Gyadai tanösvényen lehet cölöpökön sétálni, függőhídon egyensúlyozni vagy megpihenni és falatozni egyet az „Óriások pihenőjében”, de az út felénél érdemes elidőzni a kivételes hangulatú Gyadai-réten is. Mindeközben sok információt gyűjthetünk az állomásokon kihelyezett táblákról a terület növény és állatvilágáról, a régi és új tájhasználati módokról.

A Börzsöny és a Naszály között – A Gyadai tanösvény

Római kori őrtorony és hídfő – Verőce

Verőce község határában, a település előtt kb. 1,5 km-re található, a Duna bal partjának egyetlen, konzervált őrtorony alapfala. Valentinianus császár a Római Birodalom védelmét szolgáló szárazföldi határvonal (limes) részeként építette időszámításunk szerinti IV. században. A hídfő a Szentendrei-sziget szemközti, hasonló egységének segítségével biztosította a kapcsolatot a Duna jobb és bal partja között.

Ybl-támfal – Verőce

A Duna hazai szakaszán egyedülálló támfalrendszer létrejötte, a szájhagyomány szerint a híres építész, Ybl Miklós nevéhez köthető: az első általa tervezett villa után sorra építették a hasonló, magas teraszos-kertes nyaralókat a verőcei partszakaszon. A támfalrendszer mellett tovább sétálva a Duna-parton felfelé kellemes sétát tehetünk a Morgó-patak torkolatáig húzódó kicsi, de nagyon hangulatos ártéri erdőben is.

Vendéglátóhelyek, szállások, szolgáltatások