A Rudabányai-hegységet kettészelő Telekes-völgy vadregényes sziklaszorosa minden évszakban felejthetetlen látványt nyújt. Legszebb szakasza az Ördög-gát sziklája és közvetlen környezete, melyet túránk során felfedezünk.

A Bódva folyó irányába piros jelzésen a vasúti hídon elhaladva elhagyjuk a települést, majd az  erdőben haladva érjük el a Lipóc nevű területet, mely az itt sűrűn előforduló hársfáról kapta a nevét. Ezután érünk ki a Korlát-tető gerincére. A gerincről megnyílik a kilátás a Bódva völgy irányába, jól látható Szendrő városa, felette a Várheggyel és a rajta épült kilátóval, megcsillan a hatalmas Rakacai víztározó víztükre, mögötte a Cserehát és a távolban a Zempléni-hegység emelkedik. Tiszta időben szabad szemmel kivehetőek a Regéci-vár tornyai is. Különleges hely ez a Kis-Korlát-tető, mely összeköti a Felvidék hegyvidékét a Cserehát békésen hullámzó dombjaival. Innen a Korlát-hegyre emelkedünk tovább, ahol a piros háromszög jelzés kialakított pihenőhelyre vezet minket.

A kis szusszanás után visszatérünk a fő jelzésre, mely rövidesen elágazik: nekünk a piros sávon balra kell fordulnunk, hogy leereszkedjünk a Telekes-völgy egyik vadregényes, sziklás mellékvölgyén keresztül a fővölgybe. Ha csapadékos időszakban, esőzések vagy hóolvadások után járunk itt, lehetünk annyira szerencsések, hogy a patak medrében víz is van. A patak az Aggteleki-karszt lábánál, Imolától nem messze ered, több kisebb mellékvölgy csatlakozik hozzá míg beér a szurdokba, melyet maga a patak fűrészelt a jól karsztosodó 210-240 millió éves mészkőbe. A szurdokot a helyiek csak Ördög-gát néven ismerik.

Mivel a sziklafalak hol az egyik, hol a másik völgyoldalon emelkednek függőlegesen, így a zöld jelzésű ösvényen többször is rá vagyunk kényszerülve, hogy átmenjünk a patak túlsó partjára. A völgy egyik kanyarulatánál érkezünk el a szurdok leglátványosabb pontjához, magához az Ördög-gáthoz.

Nem sokkal feljebb kicsit szelídebbé válik a völgy képe, elmaradnak a sziklafalak, a vad szurdokerdőt pedig a ligetes-bokros növénytársulás váltja fel. Itt-ott a magasabban a patak feletti ösvényen oldalazva jutunk tovább, mígnem elérjük a patakmederbe átkelő gyanánt fektetett gumiabroncsot, melynek segítségével egy mellékvölgybe juthatunk. Ezen felkapaszkodva kiérünk a hegygerincre, ahol még kereshetünk néhány kilátópontot mielőtt visszatérnénk a kiindulópontunkra.

Ördög-gát

A Telkes-völgy leglátványosabb pontja az Ördög-gát. Száraz időszakban búvópatakká válik a vízfolyás, a víz egy ponton eltűnik a mederből, majd újra előbukkan a sziklák alól. Ezt régen azzal magyarázták, hogy az ördög elvarázsolja a vizet, majd lejjebb újra elővarázsolja. Az Ördög-gát azonban nem csak a neve miatt különleges helyszín, évmilliókkal ezelőtt a patakmeder egy nagy, U alakú kanyart leírva kerülte meg a vízfolyásra merőleges sziklabordát. Ahogy telt az idő, úgy a sziklafalat a víz átszakította, egy rést nyitva, melyen most kis többlépcsős vízesés formájában zúdul alá a megáradt patak vize. A vízesés aljában egy kis tavacska gyűlik össze, különleges, vadregényes hangulatot kölcsönözve a látványnak. Az eredeti U alakú, ma már száraz patakmeder megmaradt, ezt ma Keringőnek nevezik, a turistaút pedig ezen vezet keresztül.

Rudabányai-tó

A türkizkék, kristálytiszta vizű tóról kevesen tudják, hogy Magyarország legmélyebb tava. A borsodi tengerszemnek is nevezett, 60 méter mély bányató akkor keletkezett, amikor a 1980-as években abbahagyták itt a kitermelést, és a csapadékvíz feltöltötte a bányagödröt. A tóban tilos fürdeni, de a látvány kárpótol: a víz világító kékje és a környező sziklák sárgás-vöröses kopársága miatt ez az ország egyik legpazarabb fotótémája. A tó körül tanösvény vezet végig, amely nemcsak a helyszín földtani, ásványtani és régészeti érdekességeivel ismertet meg, de a legszebb kilátást nyújtó pontokhoz is elirányít.

Martonyi Háromhegyi Pálos templom és kolostorrom

A martonyi kolostorrom a pálos rendhez kapcsolódó, legjobb állapotban megmaradt épületegyüttes az országban. 1341-ben alapították, mintegy kétszáz éven keresztül állt fenn: valószínűleg a török betörések nyomán vált lakatlanná az 1500-as évek közepén. Az épület felújítása során egyenlőre a templomhajó rekonstrukciójára került sor, melynek során elkészültek a falak és a tető.

Szendrői Felsővár-kilátó

A Felsővár Borsod-megye egyik legjelentősebb vára-erődítménye volt a 16-17. században. A szendrői várhegyen a vár egykori lőportornya helyén épült meg a 2012-ben a 25 méter magas, faszerkezetes kilátótorony, a Felsővár-kilátó.

Vendéglátóhelyek, szállások, szolgáltatások