A vendvidéki szórványtelepülés, Kétvölgy dimbes-dombos lankáin keresztül, gazdag természeti környezetben vezet ez a túra. Útközben a környék számos települését, természeti és kulturális értékét megismerheted. Kétvölgyre érkezve, a környező országok hegyeire is pompás kilátást nyújtó Katalin-hegyi kilátót, a kétvölgyi haranglábat, az apátistvánfalvai Határőr emlékhelyet és az orfalui haranglábat is érinti az útvonal. Mesébe illő tájakon járhatsz, melyek felejthetetlen élményeket tartogatnak a következő kirándulásodhoz is.

Kétvölgyi-kilátó

A település legmagasabb pontján, a Katalin-domb 2011-ben épült kilátójáról az idelátogató megcsodálhatja Kétvölgy csodálatos panorámáját, háttérben az Alpokkal. A kilátónak az önkormányzat a Bűricza nevet adta, amely helyi szlovén nyelvjárásban a település egykori nevére (Permise) utal. Kétvölgy természeti környezetére jellemző a szabdalt felszín, a domboldalakon réteket, kaszálókat és szántókat láthatsz, amelyeket erdők öveznek.

Szoknyás harangláb, Kétvölgy

Az 1880-as évek táján épült szoknyás harangláb Kétvölgy Ritkaháza településrészén áll. Különleges helyi történet kapcsolódik hozzá, a helyi bíró és a falusiak ugyanis nem tudtak megegyezni, hol állítsák fel a haranglábat. Végül a kocsmáros megbízott négy legényt, hogy egyik éjjel hozzák el az elkészült haranglábat a bíró udvaráról. Ők a haranglábbal a kocsmához érve teljes erőből kongatni kezdték a harangot, aminek hangját a szomszéd falvakban is hallani lehetett. Így épült fel végül Ritkaházán, a kocsma mellett a harangláb.

Határőr emlékhely, Apátistvánfalva

Apátistvánfalva egyedülálló határőrskanzenében megismerheted a határőrök mindennapjait az élethűen berendezett hálókörlettől kezdve a fegyverszobán át a lovas határőrség istállójáig, valamint a határőrség történetén keresztül ízelítőt kaphatsz országunk történelméből is. Az emlékhely előzetes bejelentés után látogatható.

Harangláb, Orfalu

Az őrségi településeken barangolva sok helyen bukkanhatsz fából épült haranglábakra, melyek a templomtól elkülönítve állnak. Ilyen haranglábat Orfalu apró községének központjában is találhatsz. Az 1823-ban épült kétoszlopos, alul teljesen zárt, szoknyás harang lába előtt található, kétnyelvű millenniumi emléktáblán a 2000-ben itt élt 56 lakos neve szerepel.

Nagyboldogasszony-templom, Szentgotthárd

A Nagyboldogasszony-templom 1748 és 1779 között épült, letisztult barokk stílusban. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény sereg törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás. Emellett külön figyelmet érdemel a művészi faragású szószék, és itt találod Nyugat-Magyarország legnagyobb harangját is, amely közel 40 mázsás. A sekrestye folyosóján a falba épített középkori és reneszánsz sírköveket vehetsz szemügyre.

Szlovén tájház és a „Kis Triglav”, Orfalu

A tájház udvarában felállított egytonnás kődarab a szlovéniai Triglav Nemzeti Park ajándéka, melynek talapzatában egy-egy, a hét szlovén településről származó kő található. Fedett helyet is találsz itt asztalokkal, padokkal.

Bölényrezervátum, Szalafő

Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes mögötti elkerített területen 12 európai bölény él, ami azért különleges, mert ez a faj Európa legnagyobb testű szárazföldi emlőse, ami kis híján teljesen kipusztult. Az egykor nálunk is őshonos állat utolsó egyedeit az első világháború után lőtték ki Lengyelországban és a Kaukázusban. Az utolsó 12 példányt vadasparkokból, állatkertekből gyűjtötték össze, és szaporításukkal sikerült megmenteni a fajt. Az Őrségi Nemzeti Parkban 2017 óta élnek bölények.

Hármashatárkő, Felsőszölnök

Érdemes Felsőszölnökről felgyalogolni a Hármashatárkőhöz, amely hazánk legnyugatibb pontja. Itt találkozik Magyarország, Szlovénia és Ausztria, így pár méteren belül három ország területére léphetsz. A gúla alakú emlékkövet 1922-ben állították, majd a második világháború után, a vasfüggöny időszakában sokáig megközelíthetetlen volt, ma azonban gond nélkül lehet erre kirándulni.

Hársas-tó, Szentgotthárd

Szentgotthárd egyik legszebb éke a Máriaújfalu településrész szélén elterülő Hársas-tó. A szomszédos Apátistvánfalva erdejében eredő Hársas-patak táplálta mesterséges tó nemcsak a horgászok, hanem a fürdőzők és kirándulók körében is kedvelt. A tóparti sétány mellett épült ki az egy kilométer hosszú Hársas-tó tanösvény, ami a tó és környékének élővilágát, a vidék építészeti értékeit mutatja be.

Várkert, Szentgotthárd

A ciszterci kolostor könyvtárának leírásánál a korabeli írások megemlítik, hogy milyen megnyugtató érzés az ablakból kitekinteni az apátság kertjére. Gyümölcsösök és fasor alkotta a mai Várkertet, amely napjainkban a város legnagyobb közparkja. A helyi védettséget élvező terület számos növényritkaságot felsorakoztató angolparkból és egy barokk kertből áll.

Kömpe Szeme kilátó, Szalafő

A pityerszeri skanzen felett áll a haranglábra emlékeztető, fából készült kilátó, amelyet a Baranya megyei művész, Milkovics Jenő álmodott meg. A környékbeli épületek hangulatához, stílusához jól illeszkedő kilátóból öt szert, azaz településbokrot is láthatsz.

Kolostorépület, Szentgotthárd

A Szentgotthárdra érkező ciszterek első dolga volt, hogy lakhelyük, a kolostor építésébe kezdjenek 1740-ben. A kolostor mai része 1750 körül készült el teljesen, ám a templom körül szimmetrikusra tervezett északi rész már nem valósult meg.

Őrségi Népi Műemlékegyüttes, Szalafő

Az Őrség dombos vidékét a honfoglalás óta védelmi vonalként használták a magyar királyok. A határokat figyelő egykori őrállók a dombok tetejére, erdei irtásokra építették lakóházaikat és gazdasági épületeiket. Ezeket az apró házcsoportokat hívták szernek. Az őrségi vidékre jellemző, különleges településszerkezetet mutatja be Pityerszeren, Szalafő faluban az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol régi formájukban megőrzött, hagyományos őrségi porták szemléltetik, hogyan éltek itt egykor az emberek. Különleges őrségi épületek között sétálhatsz, és megtudhatod, mi is jelent pontosan a kerített ház, a kontyos ház, a kástu és a tóka.

Jó Pásztor-kápolna, Szentgotthárd

A Jó Pásztor-kápolna 1995-96-ban épült Brenner János rábakethelyi káplán vértanúságának emlékére. Brenner János az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés áldozata lett. 1957 decemberében egy beteghez hívták, hogy szolgáltassa ki neki a szentséget, de valószínűleg tőrbe csalták és megölték. Korábban már többször vegzálta az államhatalom, mert jól végezte a munkáját, népszerű volt az emberek, különösen a fiatalok körében.

Vadvirág Méhes- és Füveskert, Orfalu

Orfalu idilli bemutatógazdaságában kiváló minőségű helyi termékeket, úgymint mézeket, lekvárokat, szörpöket és még megannyi saját készítésű finomságot készítenek, valamint gyógyító kertterápiás programokat, méhészeti bemutatókat, gyógynövénytúrákat szerveznek.