A kerékpárút elején rögtön szembe kell nézned egy nagyobb kihívással: fel kell jutnod Szent Márton hegyére, a Pannonhalmi Főapátsághoz. A dombtetőn viszont kárpótol a Főapátság épületegyüttesének lenyűgöző látványa, melyet a várkörön körbe sétálva még inkább lehetőséged van megcsodálni. A kezdeti teljesítménypróba után már könnyebb dolgod lesz–bár nem kerékpárúton, de jó minőségű, aszfaltos úton haladhatsz végig.

A Sokorói-dombságban, csendes, tiszta levegőjű vidéken jársz–élvezheted a csendet és a táj adta nyugalmat. Érinted Tápot is, a dombság pannonhalmi vonulatának keleti lejtős részén fekvő, hangulatos kis falut. Mielőtt visszatérsz Pannonhalmára, Ravazdon pihenj meg a Pándzsa-ér egyik forrásánál, Béla király kútjánál és frissülj fel a forrás vizéből–ahogy ezt IV. Béla is tette 1241-ben, a tatárok elől menekülve.

Pannonhalma

Az eredeti nevén „Pannónia szent hegyén” (Mons Sacer Pannoniae) álló monostor és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal. A hegy tetejére épült, és a tájegységet uraló Főapátság történelmi épületegyüttese Magyarország 1000 éves történetét öleli fel. Látogasd meg a Bazilikát, a kerengőt, a könyvtárat, sétálj ki a Boldog Mór-kilátóhoz és a Lombkorona tanösvényhez, hűsölj az Arborétum árnyas fái alatt, vagy ismerkedj gyógynövényekkel az Illatmúzeumban!

Boldog Mór-kilátó és Lombkorona tanösvény

A Pannonhalmi Főapátsághoz tartozó Boldog Mór-kilátó és Lombkorona tanösvény az apátság épületegyüttesétől délre eső dombon található. A Sokorói-dombság tölgyfáiból épített 20 méter magas kilátóból ráláthatsz a dombságra, a Pannonhalmi medencére, de tiszta időben jól látni innen a Bakony északi vonulatait is. Az apátságtól sétaút vezet ide, a kilátó körül pedig a tanösvény Pannonhalma érdekességeit mutatja be. Ez a tanösvény 2018 tavaszán igazi látványossággal bővült: a fák lombkoronája fölé kinyúló, közel 80 méter hosszú, hal formájú fa-sétányról gyönyörködhetsz az alattad elterülő táj szépségében.

Tápi tájházak

A Hegysor utcai műemlékegyüttes megmenekült az 1881-es tűzvésztől, és élő múzeumként jelenleg is őrzi az egykori faluképet. Az 1970-ben védetté nyilvánított, 8 házból álló népi épületegyüttes azért egyedülálló országos szinten is, mert szinte egy egész házsor maradt fennszoros egységben, megőrizve a 18. századi zsellértelepítések emlékét. A házak döngölt falú nádtetős épületek.

Béla király kútja, Ravazd

Egy 1238-as oklevél szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla király is ivott már a forrás vizéből, melynek gyógyító hatásáról számos feljegyzést őriz az apátság. A múltban tapasztalt hatásokat megerősítette a világhírű japán kutató, Masaru Emoto egyik utolsó munkája: az általa alkalmazott fagyott, kristályos vízvizsgálat is igazolta a „kút” víz kiváló minőségét.

Sólymos Szilveszter Kilátó, Szent Villebald templomrom, Ravazd

A falu legrégebbi látogatható történelmi emlékhelye a falu keleti határán, ma Bilebárdnak nevezett dombon áll: egy fakereszt és emléktábla, valamint a középkori Szent Villebald templom rekonstruált alapjai találhatók itt. Egykor ezen a dombon állt Villebald temploma, melyet először egy 1002. évi pápai oklevél említ. A közelében található a fából készült, helyibencés tanárról elnevezett Sólymos Szilveszter kilátó, ahonnan csodálatos körpanoráma nyílik a környékre.

Győrság (Pincesor, Pozsonyi csata emlékmű)

A falu címere is bizonyítja, hogy a településen a szőlőkultúra régóta meghatározó-ennek ékes bizonyítékai a homokkőbe vájt Uraság-hegyi pincesor és a Kiáltó-hegyi pincesor. Érdemes elsétálnod erre, és megkóstolnod a többségében fehér borokat.15-20 család is foglalkozik itt bortermeléssel, és a pincesor felől gyakran hallatszik harmonikaszó. Szintén a Kiáltó-hegyen találod az úgynevezett Pozsonyi csata 1110. évfordulójára emelt szobrot, amely a magyarok keleti frank sereg fölött aratott győzelmének állít emléket. Ez az ütközet hozta el a honfoglalás lezárását, és a magyarság végleges Kárpát-medencei letelepedését.