Tanácsok nem csak kezdő vízitúrázóknak
A vízitúrázás az egyik legszebb és legköltséghatékonyabb formája egy családi, baráti nyaralásnak Magyarországon, így nem meglepő, hogy évről évre egyre többen szállnak vízre. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert idehaza nagyon sok folyón, tavon van lehetősége kezdő evezősöknek is barangolni, akár több napos túrákat tenni. Azonban egy vízitúrára nemcsak felszereléssel, az útvonal és az étkezés megtervezésével kell készülni, hanem a veszélyhelyzetekre is fel kell készülni, illetve azok bekövetkezésének kockázatát minimalizálni kell. Ha viszont betartjuk a vízitúrázás írott és íratlan szabályait, akkor biztos, hogy a végén mindenki álomszerű élményekkel térhet haza.
A vízitúrázás Magyarországon fellendülőben lévő szabadidős tevékenység, melynek fő vonzereje a rengeteg változatos hazai folyószakaszban, illetve a megfizethetőségben rejlik. Természetes vizeink nemcsak jól evezhetők, hanem számos területen gyönyörűek, vadregényesek, gazdag állat- és növényvilággal rendelkeznek. Azonban a vízitúrázás, mint minden vízhez kapcsolódó tevékenység, cseppet sem veszélytelen, így elengedhetetlen bizonyos jogi-, etikai- és célszerűségi szabályok betartása. Mivel fontos, hogy a túrákon minden esetben vegyen részt egy felelős, vízitúra-vezetői ismeretekkel és rutinnal rendelkező személy is, így a jogszabályi környezet elemzésétől most eltekintünk (ezek ismertetését meghagyjuk az eligazításoknak), és csak olyan praktikus dolgokra koncentrálunk, melyek betartásával mi magunk tehetünk a saját biztonságunk és komfortérzetünk növeléséért. Kezdjük talán a legelején!
Hova menjünk evezni?
Nem kell messzire mennünk, ha egy emlékezetes vízitúrán szeretnénk részt venni, hiszen hazánk, a két nagy folyója mellett számtalan lehetőséget – mellékágakat, holtágakat, tavakat – kínál, melyek mindegyike egyedi és új élményt tartogat számunkra. Ha még kezdők vagyunk, akkor érdemes a lassabb vízű folyóinkat – mint például az Ipoly, a Bodrog vagy Ráckevei-Duna – vagy a még békésebb tavainkat – Fertő tó, Balaton, Tisza- és Velencei-tó – megcélozni. Azt is el kell döntenünk, hogy csak egy laza, pár órás evezésre vágyunk, esetleg egy hétvégét töltenénk el a családdal, vagy akár egy többnapos túrára vállalkozunk a barátainkkal. Döntsünk bárhogy, mindenképpen szerezzünk be előzetesen információkat, adatokat a célterületről és a túraútvonalról. Ebben nyújt segítséget az Aktív Magyarország egyik legújabb, Aktívan Magyarország vizein című kiadványa.
Válasszuk ki a megfelelő túratípust
A túrákat általában négy típusba lehet sorolni kényelmi szempontból: nomád, félnomád, komfortos, összkomfortos. A nomád túrákra lényegében csak a hajót béreljük ki, minden másról magunknak kell gondoskodnunk. A félnomád túrákon a szervezők a túranap végén a vacsorát magukra vállalják, de ezt leszámítva ugyanúgy ránk hárul minden. A komfortos túráknál szintén minden túrázó a hajóban viszi a csomagját, de a napi egyszeri meleg étel és legalább a minden másnapi fürdési, tisztálkodási lehetőség biztosított. Az összkomfortos túrákon szinte minden teher lekerül rólunk: csomagjainkat külön autó szállítja, a vacsora mellé reggeli is jár, a csoportot pedig túravezető segíti. Ide tartoznak az úgynevezett csillagtúrák is, amikor a túrázók egy fix táborhelyről fedezik fel a folyószakaszokat, majd a szervezők busszal mindennap visszaviszik őket a bázisra.
Mielőtt vízre szállnál
Aki már életében legalább egyszer vízitúrázott, az biztosan jól tudja, hogy mit ajánlott és mit teljesen felesleges magunkkal vinni. A legfontosabb a nap elleni védelem, hiszen ilyenkor fokozottan ki vagyunk téve az UV-sugárzásnak. Erre a célra ne sajnáljuk a hosszú ujjú, de jól szellőző pólót és nadrágot. Egy szalmakalap vagy más fejfedő használata pedig megóv a napszúrástól. Cipők terén is hasonlóak a szempontok. Papucsban is nyugodtan evezhetünk, azonban ez akkor jelenthet gondot, ha például ki kell lépni a hajóból, mert kikötünk egy iszapos partszakaszon, vagy át kell emelni azt a folyó egy szakaszán, esetleg borulás következik be egy erős sodrású részen. Így javasolt a zártabb vitorlás cipő vagy szandál viselete.
A felszerelés tekintetében akkor járunk a legjobban, ha a lehető legtöbb holmit be tudjuk pakolni az evezős túrát kísérő autók egyikébe. A nálunk maradó felszerelés tárolására a vízálló táskák, valamint a műanyag hordók a legalkalmasabbak. Ezek borulás esetén fennmaradnak a víz felszínén, a bennük lévő tárgyak pedig nem áznak el. Persze érdemes mindegyiket előzetesen a hajótesthez kötözni, hogy boruláskor ne vigye el a víz. Ha pedig olyan terepre megyünk, ahol gond lehet a navigálással, akkor érdemes egy vízálló okosórát vagy egy GPS-készüléket beszerezni, amelyre az előzetes útvonalat feltöltve könnyen ellenőrizhetjük, hogy milyen tempóban haladunk, éppen merre tartunk, és mennyi van még hátra a szakasz befejezéséig.
Indulhatunk?
Beszálláskor ügyeljünk arra, hogy egyenletesen terheljük meg a kenut, ugyanis ellenkező esetben könnyen felborulhatunk. A hátsó ülés a kormányos helye, ő szálljon be elsőként, majd tőle szépen előre haladva töltsük meg a hajót. A padokon sose üljünk egynél többen, és ameddig nem találtuk meg az egyensúlyt, ne nagyon csúszkáljunk jobbra-balra. A hajó az ideális súlyelosztás miatt legyen kissé farnehéz, így lehetőleg ne a legnehezebb evezős üljön előre, mert ez megnehezíti a kormányos dolgát.
Ugyan mindenki kap mentőmellényt – melynek viselése 16 év felett nem kötelező –, de mi mégis azt javasoljuk, hogy csak az menjen vízitúrára, aki tényleg tud úszni. Ha a hajóba valaki ittas állapotban száll be, az nemcsak a saját, hanem társai testi épségét is veszélyezteti. Így azt tanácsoljuk, hogy ne igyunk előre a medve bőrére, a koccintásokat hagyjuk meg inkább a túraszakasz sikeres teljesítése utánra. Ugyanakkor a folyamatos folyadékbevitel nagyon fontos, így legalább három liter vizet mindenképpen vigyünk magunkkal!
Alapvető ismeretek vízitúrán
Ha elfáradunk evezés közben, álljunk meg! A kenuban tilos felállni, azzal ugyanis borulást idézhetünk elő. A hajóból ne ugorjunk a vízbe, csak kikötés után hódoljunk a fürdőzési szenvedélyünknek. Ha pedig hosszabb túrára indulunk, ne menjünk egyedül fürdeni. Kijelölt hajózási útvonalon, munkagépek közelében és bárhol, ahol azt tiltó tábla jelzi, hanyagoljuk a fürdést. Viharban, villámlásban gyorsan kössünk ki a parton, és húzzuk partra a hajókat, hogy azokat ne tudja elvinni a víz!
Ha többnapos kenutúrára vállalkozunk, fontos vigyázni a hajó állapotára. Kikötés után még a parton takarítsuk ki, amihez egy szivacs nagy segítségünkre lehet. A hajóba száradt kosz és a folyamatosan halmozódó szemét eltávolításával sokat tehetünk komfortérzetünk javításáért. Abban az esetben, ha a hajó tárolója nincs közvetlenül a parton, és emiatt cipelni kell, a csomagokat először mindig vegyük ki belőle. A kenut pedig fejjel lefelé érdemes tárolni, így védekezhetünk az eső ellen. Ezt követően verjük csak fel a sátrakat, és helyezzük biztonságba személyes holminkat.
Tehát, ha tudatosan választunk a lehetőségek közül és a felszerelések terén is előkészülünk a kirándulásra, akkor a vízitúrázás egészen biztosan maradandó élményt fog nyújtani az egész társaságnak.
