Közpolitikai intézkedések

A közpolitikai vagy szakpolitikai intézkedések képezik a Kerékpározás éve 2020-2021 program első pillérét. E csoport tartalmaz minden olyan szabályozást és stratégiát, mely megfelelő alapot teremt a közlekedési és turisztikai célú kerékpárhasználat fellendüléséhez, és elősegíti a további, infrastrukturális és szemléletformáló intézkedések hatékony végrehajtását. A kategória egyik legfontosabb intézkedése a stratégiaalkotás, de ugyanilyen jelentősek a közlekedésbiztonság növelését, vagy a kerékpárral történő munkába járást ösztönző szabályozások.

Intézkedések részletesen

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) és egyéb jogszabályok a gyalogosok és a kerékpárral közlekedők biztonságának javítását, valamint a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítását célzó módosítás elkészítése [folyamatban]

bővebben

Az előterjesztés többnyire a KRESZ módosítására vagy pontosítására tesz javaslatot részletes indoklással és gyakorlati példákkal alátámasztva azzal a céllal, hogy javítsák a kerékpárral és gyalogosan közlekedők biztonságát, valamint a kerékpáros közlekedés feltételeit. Az egyeztetések 2019-20 folyamán több körben zajlottak az Innovációs és Technológiai Minisztérium, Belügyminisztérium, Országos Rendőr-főkapitányság, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft., Budapesti Közlekedési Központ, Magyar Közút Nonprofit Zrt., Magyar Kerékpárosklub, Magyar Autóklub és egyéb szakmai szervezetek részvételével. Jelenleg az előterjesztés közigazgatási egyeztetése van folyamatban, a jogszabálymódosítások várhatóan 2021 I. negyedévében jelennek meg.

Nemzetközi középtávú kerékpáros stratégia kidolgozása [folyamatban]

bővebben

A kerékpárhasználat népszerűsítése akkor lehet igazán sikeres, ha az egyes intézkedések, fejlesztések és kampányok tervezetten, megfelelő ütemezéssel, egymásra épülve, egy komplex programot alkotva valósulnak meg. A nemzeti középtávú kerékpáros stratégia a 2021-2030 közötti időszakra határozza meg a kerékpáros fejlesztések célkitűzéseit, irányát, pénzügyi hátterét a mindennapi közlekedés, turizmus, közlekedésbiztonság és szemléletformálás témaköreiben.

A szakmai javaslat elkészítésében minden nagyobb érintett szakmai szervezet – Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség, Magyar Kerékpáros Szövetség, Magyar Kerékpárosklub, civil és szakmai szervezetek, Országos Rendőr-főkapitányság, Budapesti Közlekedési Központ, Budapest Főváros Önkormányzata – részt vesz. Az egyeztetések a tervek szerint még 2021 I. negyedévében lezárulnak, melyet politikai, majd széles körű társadalmi egyeztetés követ. A végleges stratégia várhatóan 2021 II. negyedévében jelenhet meg.

Kerékpárral munkába járás pénzügyi ösztönző rendszerének kidolgozása [folyamatban]

bővebben

A kerékpárral munkába járás ösztönzése az infrastrukturális feltételek megteremtésén túl számos pénzügyi és egyéb eszközzel lehetséges. Míg az autóval munkába járást többféle módon támogathatja a munkáltató, a fenntartható és zéró emissziós kerékpározás esetében erre jelenleg nincs igazán vonzó lehetőség. A pénzügyi ösztönző rendszerrel kapcsolatban már 2020-ban készültek szakértői anyagok és a szakmai egyeztetések is megkezdődtek, 2021-ben várhatóan már ennek eredményei is láthatóak lesznek. A nehézséget az okozza, hogy egyes pénzügyi ösztönző eszközök – mint például a munkába kerékpározás kilométer alapú pénzbeli támogatása – a jelenlegi szabályozási, adózási környezetbe nehezen illeszthetők be.

Erdei kerékpáros ösvények létesítésének szabályozása [megvalosult]

bővebben

A korábbi szabályozási környezetben az erdei kerékpáros utak építése csak hosszú engedélyezési folyamatot követően, jelentős költséggel volt lehetséges. Az Agrárminisztériummal történt egyeztetések után 2020 októberében megtörtént az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet módosítása. Ennek értelmében az erdei kerékpáros ösvény és tartozékai is az erdei közjóléti berendezések kategóriába kerültek, mely döntés leegyszerűsítette és egyértelművé tette az ösvények létesítésének folyamatát.

51/2020. (X.16.) AM rendelet

A jogszabályváltozáshoz kapcsolódóan tervben van egy útmutató készítése az erdei kerékpáros ösvények létesítésének folyamatáról, valamint az erdei KRESZ-ről.

Kerékpártárolók és parkolók kialakításának szabályozása [folyamatban]

bővebben

A kerékpárhasználat egyik alapvető feltétele a biztonságos tárolás lehetőségét kínáló kerékpártárolók és parkolók megléte. A különböző rendeltetésű új és felújítás, átalakítás előtt álló építményekben kialakítandó kerékpár tárolók számát az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) szabályozza. A rendelet szerint azonban csak olyan építményben kell tárolókat kialakítani, ahol rendszeres kerékpárforgalomra kell számítani, így sok esetben az új építésű irodaépületekben, kereskedelmi célú létesítményekben sem létesülnek kerékpártárolók.

A legfontosabb feladat tehát a rendelet módosítása oly módon, hogy az új építésű épületeknél több kerékpártároló létesüljön, és ne a vélt, hanem a valós igényeket elégítse ki. Szintén szabályozni kell a már meglévő építményekben kötelezően kialakítandó tárolóhelyek számát, valamint a közterületeken létesítendő kerékpártámaszok kialakításának rendszerét. E feladatok végrehajtása 2021 II. negyedévében várható.

Irodai munkahelyeken öltöző és zuhanyzó helyiségek kialakításának szabályozása [megvalosult]

bővebben

A kerékpárral történő munkába járás fontos ösztönzői az irodaépületekben kialakított zuhanyzók és öltözők. Létesítésükre jelenleg nincs szabályozás, de mivel különböző nemzetközi minősítéseket csak ezek beépítésével lehet megszerezni, így e témában konkrét szabályozás helyett ajánlások megfogalmazására lehet szükség.

Munkába járás és munkaidőn belüli ügyintézés céljára elektromos rásegítésű kerékpárok beszerzését támogató rendszer kidolgozása [megvalosult][folyamatban]

bővebben

A kerékpárral történő munkába járást mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára ösztönözni kell. Ennek egyik eszköze lehet a céges kerékpár bevezetése, melyet a munkáltató – a céges telefon és laptop mintájára – adómentes juttatásként adhat a munkavállaló részére. A munkáltatók a jelenlegi szabályozás szerint is elszámolhatják a kerékpár beszerzési és üzemeltetési költségeit, ha az teljes mértékben munkaeszközként funkcionál (posta, futárcégek).

Szintén az elektromos rásegítésű kerékpárok beszerzését segíti elő az Innovációs és Technológiai Minisztérium által 2020. november 23-án elindított 1 milliárd forint keretösszegű program, mely magánszemélyek részére nyújt legfeljebb 150 ezer forint összegű vissza nem térítendő támogatást pedelec kerékpár vásárlása esetén. A program elsősorban a kerékpárral történő munkába járást kívánja ösztönözni, ezért a pályázat egyik feltétele a benyújtást megelőző minimum 3 hónap folyamatos munkaviszony.

Elektromos rásegítésű kerékpár (pedelec) vásárlásának támogatása