Közösen tervezik a Felső-Tisza-vidék aktív turisztika jövőjét

Középkori templomok, folyóparti falvak, rejtett örökségek, családbarát környezet: a Felső-Tisza-vidéken sok minden adott az aktív kikapcsolódáshoz. A készülő aktív turisztikai fejlesztési program célja, hogy ezek a lehetőségek könnyebben bejárható, egymáshoz kapcsolódó kínálattá álljanak össze. Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ október 14-én, Vásárosnaményban mutatta be a tervezés menetét és a 152 települést érintő helyzetfeltárás eredményeit. A partnerségi találkozón a helyi szereplők a mindennapi tapasztalataikat is megosztották, az aktuális trendekről, igényekről, a lehetőségekről és a jelenlegi nehézségekről.

Önkormányzatok, turisztikai vállalkozások, civil szervezetek és szakmai intézmények képviselői ültek össze a Bereg Szíve Üdülőközpontban, hogy közösen gondolkodjanak a térség turisztikai jövőjéről. A cél egy könnyebben felfedezhető, egységes és ismert aktív turisztikai térség kialakítása, ahol a fejlesztések az itt élők kikapcsolódási lehetőségeit is bővítik. A nyitóeseményen ehhez gyűjtötték össze a helyi tapasztalatokat és javaslatokat.

A szomszéd falu is tartogathat meglepetéseket

Olykor éppen a közelünkben lévő értékeket ismerjük a legkevésbé, pedig a környező falvak templomai, folyópartjai és történetei a helyieknek is tartogathatnak felfedeznivalót. Erre hívta fel a figyelmet köszöntőjében Filep Sándor, Vásárosnamény polgármestere, aki a térség turizmusában dolgozók eddigi munkáját és a személyes együttműködések jelentőségét emelte ki.

Kiemelte a töltéseken kibontakozó kerékpáros turizmust és a Középkori Templomok Útját., hozzátette: a látnivalók mellett az itt élőknek is meghatározó szerepük van abban, milyen emlékekkel térnek haza a vendégek. A helyi ízek és a vendégszeretet éppúgy hozzátartoznak egy utazáshoz, mint a felkeresett helyszínek. A polgármester szerint a találkozó arra is alkalmat ad, hogy a települések és a szakmai szereplők tanuljanak egymástól, és közösen keressék a továbblépés lehetőségeit.

Egy jó túra már otthon elkezdődik

Hogyan talál rá valaki a Felső-Tisza-vidékre? Mivel érkezik, hol bérel kerékpárt vagy kenut, merre indul, és hol tud megállni ebédelni? A tervezés során a látogató teljes útját végig kell gondolni, hiszen egy hiányzó kapcsolat vagy rossz szolgáltatási tapasztalat az egész utazás megítélését befolyásolhatja, hangsúlyozta Bauer Ádám, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ turizmusszakmai csoportvezetője.

Mint elmondta, a Felső-Tisza-vidéken elsősorban a kerékpáros és a vízi turizmusra lehet építeni. A helyi látnivalók és szolgáltatások összekapcsolásával hosszabb, tartalmasabb tartózkodásra lehet ösztönözni a vendégeket, ehhez pedig néha egy rövid útvonalszakasz pótlása is sokat jelenthet.

A szakember egy körtúra példájával szemléltette a folyamatot: ha bezárul egy kerékpáros kör, az addig nehezen összefűzhető helyszínek egyetlen túrával bejárhatók lesznek. Erre később újabb útvonalak, pihenőhelyek és szolgáltatások kapcsolódhatnak. A beruházásokat ezért végiggondolt túraajánlatokhoz kell igazítani, amelyekre a vállalkozások saját szolgáltatásaikkal közösen értékesíthető csomagokat építhetnek. A turista közben aligha figyeli, mikor lép át egy település vagy megye határán. Számára az a fontos, hogy biztonságosan tovább tudjon haladni, megtalálja a következő látnivalót, és számíthasson az út menti szolgáltatásokra. Bauer Ádám ezért arra biztatta a résztvevőket, hogy a tervezésben is tekintsenek túl a közigazgatási határokon.

Kitért arra is, hogy a fejlesztések a helyiek egészségét, kikapcsolódását és megélhetését egyaránt szolgálják. Az eltérő igényű látogatókra is figyelni kell: a fogyatékossággal élők számára szintén hozzáférhetővé kell tenni a természetben átélhető élményeket.

Közel a falvak, változatos a táj

Egy folyóparti erdő után rét, majd egy apró falu következik, néhány kilométerrel arrébb pedig már egy újabb templom vagy vízparti megálló várhatja a túrázót. Ez a változatosság és a települések közelsége a Felső-Tisza-vidék fontos előnye, mutatott rá Bácskainé dr. Pristyák Erika, a Nyíregyházi Egyetem főiskolai docense.

A táj kialakulását és a tervezés földrajzi hátterét bemutató előadásában elmondta: a helyzetfeltárás 152 települést érint, közülük 130 Szabolcs-Szatmár-Bereg, 22 pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A nagy kiterjedésű térséget a folyók által formált táj, a hasonló természeti adottságok és a kulturális örökség kapcsolja össze. A térség kisebb részei egy-egy utazás során kényelmesen felfedezhetők, és újabb látogatásokhoz is kedvet adhatnak. A kutató szerint ez a lassabb, elmélyültebb megismerés jól illeszkedik az aktív kikapcsolódást és pihenést kereső vendégek igényeihez.

A természeti adottságok mellett az alkalmazkodás szükségességére is felhívta a figyelmet. Az egyre gyakoribb hőséggel és a vízhiánnyal már a túrák tervezésekor számolni kell. Az árnyékos pihenőhelyek és a programok megfelelő időzítése így a vendégfogadás mindennapi kérdéseivé válnak, miközben a természetközeli környezet megőrzése a turizmus hosszú távú érdeke is.

Az eljutás ugyanakkor sok helyen nehézkes, tette hozzá. A közösségi közlekedéssel érkezőknek különösen a vasúti csomópontok és a túrák kiindulópontjai közötti szakasz okozhat gondot. Ennek áthidalásában a helyi transzferek és a szolgáltatók együttműködése is szerepet kaphat.

A látnivalók megvannak, az összeköttetéseken még dolgozni kell

A tiszadobi Andrássy-kastély, a pácini várkastély, a szatmárcsekei csónakfejfás temető, a túristvándi vízimalom vagy a tiszacsécsei Móricz-emlékház önmagában is úti cél lehet. A középkori templomokkal és a természeti helyszínekkel együtt pedig többnapos utazásokhoz is gazdag kínálatot adnak, derült ki a helyzetfeltárás turisztikai eredményeinek ismertetéséből.

Deák Attila, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség elnökségi tagja, a Középkori Templomok Útja képviseletében rétegről rétegre mutatta meg a térképen, hogyan helyezkednek el a látnivalók, a szolgáltatások és a túraútvonalak. Kiemelte, hogy számos örökségi helyszín megújult az elmúlt években, és a kerékpáros turizmusban is meglévő hálózatokra lehet támaszkodni.

Ezek közé tartozik a Debrecentől Kisvárdáig vezető, 425 kilométeres kitáblázott útvonal, amelyhez további körtúrákat terveznek kapcsolni. A Beregi kör tapasztalatai rövidebb, eltérő igényekhez igazodó útvonalak kialakításához is alapot adnak. Deák Attila ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy akár egy rövid, hiányzó vagy veszélyes szakasz is ronthatja egy teljes túra használhatóságát.

Hasonlóan fontos kérdés, hogy útközben hol lehet enni vagy megszállni. A jobban ellátott központok mellett a Bodrogközben, a Bereg északi részén, a Szamos mentén és az Erdőháton is azonosítottak szolgáltatáshiányos területeket. Ezek bekapcsolásához a túraútvonalakkal együtt a vendégfogadás feltételeit is végig kell gondolni, hangzott el az előadásban.

A vízitúrák közül az Öreg-Túr és a Tisza Tiszabecs és Vásárosnamény közötti szakasza különösen népszerű. Szóba kerültek a Holt-Szamos lehetőségei, a gyalogos útvonalak közül az Alföldi Kéktúra és a Móricz Zsigmond Emléktúra útvonala, valamint a lovastúrák kapcsolódási pontjai is.

A vendégforgalmi adatok értelmezésénél azonban óvatosságra van szükség, jelezte Deák Attila, mert a statisztikák több település esetében hiányosak. A tartózkodási idő rövidülését ugyanakkor olyan kihívásként említette, amelyre a térségnek választ kell találnia.

A helyiek a nehézségekről is beszéltek

Az előadások után hamar kiderült, hogy a teremben bőven van megosztani való tapasztalat. Élénk, beszélgetés alakult ki arról, kiket érdemes megszólítani, hogyan lehet láthatóbbá tenni a térséget, és mi kell ahhoz, hogy a szolgáltatók valóban ajánlják egymást. A személyes értékesítés és a közösségi média szerepéről eltérő vélemények hangzottak el. Többen a közös ajánlatok és az egyenletes szolgáltatási minőség fontosságát emelték ki, mások a szezonon kívüli működés nehézségeit hozták szóba.

A vízitúrák szervezői arról számoltak be, hogy a vízhiány és a mederben lévő akadályok egyes szakaszokon megnehezítik a túrázást. A megfelelő megállóhelyeket és a biztonságosan járható útvonalakat alapvető feltételnek tartják. A vízügyi hozzászólók ugyanakkor hangsúlyozták: a megoldásokhoz a teljes táj vízháztartását és a természetvédelmi szempontokat együtt kell vizsgálni. A gyalogos túráknál az útvonalak fenntartása, a jelzések és a biztonságos átjárhatóság került előtérbe. A közös gondolkodást egy helyi sikertörténet zárta: az egyik résztvevő elmesélte, hogy egy Szamoskér környékén szervezett, több távot kínáló gyalogtúrájukra 120-an jelentkeztek.

A következő lépésekhez is kell a helyiek tudása

A vásárosnaményi találkozón elhangzott tapasztalatokat és javaslatokat felhasználják a fejlesztési program további kidolgozásához. A helyzetfeltárást a közös jövőkép és a mérhető célok meghatározása követi, majd az ezekhez kapcsolódó intézkedések és a cselekvési terv összeállítása. Ennek része lesz a feladatok, a felelősök, az ütemezés és a forrásigények tisztázása is, ismertette a tervezés menetét Bauer Ádám. A szervezők a találkozó végén jelezték: továbbra is várják a helyi észrevételeket. A készülő anyagokat a térség szereplői is véleményezhetik, és a megkezdett szakmai egyeztetések is folytatódnak.