Elkészült a Nemzeti Kerékpáros Stratégia

A szakpolitikai anyag 2030-ig jelöli ki a hazai kerékpározás fejlesztésének irányait

Az aktív Magyarországért felelős államtitkár felkérésére az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) számos civil szervezet közreműködésével elkészítette a Nemzeti Kerékpáros Stratégiát (NKS), amely hosszú távon határozza meg a szektor fejlesztési irányait. A szakmai konzultáció után elkezdődhet a stratégia társadalmi vitája, melyre 2023. május 22-ig várjuk az észrevételeket. A kerékpározás pozitív társadalmi, gazdasági és élettani hatásait nem lehet túlbecsülni. A kormányzat éppen ezért elkötelezett a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése iránt, amihez jelentős forrásokat biztosított az elmúlt időszakban. Azért, hogy a kerékpározás továbbra is felívelő pályán maradjon, időszerű volt egy átfogó, 2030-ig terjedő stratégia elkészítése, amely kijelöli a továbblépés irányait.

Az elmúlt években 1.000 km új kerékpárút készült el Magyarországon, mindemellett pedig több mint 1.000 km kerékpáros túraútvonalat jelöltek ki, új EuroVelo szakasz létesült Szentgotthárdtól Debrecenig, valamint a településeken belüli, napi kerékpárhasználat is egyre népszerűbbé vált. A biciklizés társadalmi, gazdasági és klímavédelmi szempontból is fontos, sőt az ország versenyképességére is pozitívan hat. Éppen ezért a kormányzat elkötelezett a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése iránt, amihez jelentős forrásokat is biztosított az elmúlt időszakban. Ennek köszönhetően dinamikusan bővül mind a turisztikai, mind a hivatásforgalmi hálózat.

A kerékpáros stratégia koncepciója és célrendszere

A stratégia alapvetően négy fő tématerületre koncentrál, melyek mentén célokat, illetve intézkedéseket határoz meg, melyek három kategóriába sorolhatók. Az első kategória olyan alapvető igények kielégítését szolgálja, melyek a biztonságos és komfortos közlekedés alapjait teremtik meg. Ilyen például a kerékpárutak építése, tárolók és parkolók létesítése, valamint a kerékpárosbarát KRESZ megteremtése.

A második kategóriába a racionális előnyök biztosítását szolgáló intézkedések tartoznak, melyek az alapvető feltételek mellett gazdasági, egészségügyi és környezetvédelmi előnyöket is biztosítanak a kerékpárral közlekedők számára.

A harmadik csoport pedig az emocionális kérdésekre fókuszál, amik valamilyen érzelmi többletet biztosítanak a kerékpározás által, mint például társadalmi megbecsülést vagy sportteljesítményt.

A szakmai anyagban összesen 29 intézkedés szerepel indikátorokkal, tevékenységekkel, az érintett szervezetek felsorolásával és a megvalósítás ütemezésével. A stratégiában felsorolt intézkedések becsült összköltsége 248 milliárd forint.

„Külön kiemelném, hogy a stratégia konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a jövőbeli kerékpáros fejlesztésekkel kapcsolatban, amit a jövőben a városvezetők kézikönyvként használhatnak, hogy az országban egységesen magas színvonalú létesítmények épülhessenek” – mondta el Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár a Nemzeti Kerékpáros Stratégia társadalmi egyeztetésre bocsátott változatának bemutatóján.

Egy vonzó alternatíva a mindennapi közlekedésben

A stratégia célul tűzte ki, hogy Magyarországon 2030-ban a kerékpározás gyors, biztonságos, hozzáférhető és gazdaságos legyen, amely így vonzó alternatívát jelent a mindennapi közlekedésben, ezen felül a legkedveltebb szabadidős eszköz is egyben. További cél, hogy az évtized végére a lakosság 35%-a hetente többször használjon kerékpárt, mint fő közlekedési eszközt. A biciklisek számára friss online és offline információk állnak majd rendelkezésre, a kerékpáros utazást az útvonaltervezők, mint opciót ajánlják. Fontos a biztonságos közlekedés feltételeinek további javítása is, így olyan kampányok és képzések indulnak majd, melyeknek köszönhetően javítani lehet a közlekedők közötti együttműködést, így remélhetőleg csökkennek a konfliktusok is.

„A stratégia létrehozása már csak azért is fontos mérföldkő, mert létrejött egy olyan fórum, ahol Magyarország legjobb szakemberei dolgozhattak együtt a hazai kerékpározás fejlődéséért” – mondta Kürti Gábor a Magyar Kerékpárosklub elnöke, aki maga is véleményezte a kiadványt.

További fontos célkitűzés, hogy az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően 2030-ra a turisztikai kerékpárút-hálózat hossza meghaladja a 15 ezer kilométert, illetve olyan magas szintű szolgáltatásokat és élményeket nyújtó kerékpáros turisztikai térségek jöjjenek létre, ahol a helyi vállalkozások többletbevételhez jutnak, ugyanakkor a turizmus fenntartható és nem okoz többletterhelést a környezet számára. A stratégia elérendő célként tűzte ki, hogy lakosság minden rétege számára legyen elérhető kerékpár, legyen az saját, közösségi vagy céges bicikli, elektromos rásegítéssel vagy anélkül. Ezt segítik a már most is sikeresen futó támogatási programok folytatása.

Miért fontos a kerékpározás támogatása?

A kerékpározás hazánkban is jelentősen hozzájárul a közlekedés okozta negatív hatások (például károsanyag-kibocsátás, zajterhelés) csökkentéséhez. Az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) számításai szerint a kerékpározás már a jelenlegi szinteken is 150 milliárd eurós hasznot hoz évente csak az Európai Unióban évente, melyből több mint 90 milliárd euró a környezetre, az egészségügyre és a közlekedésre jut. Ezzel szemben a motorizált közúti közlekedés a környezetre, az egészségre és a mobilitásra gyakorolt költségei évi 800 milliárd eurót tesznek ki. Ezért fontos cél az energiahatékonyabb járművekre, a kerékpározásra, a gyaloglásra és a közösségi közlekedésre történő váltás elősegítése, illetve a közlekedési igényt csökkentő mobilitás és várostervezés népszerűsítése.

A Nemzeti Kerékpáros Stratégia társadalmi egyeztetése 2023. május 22-ig tart. A stratégia innen tölthető le, a véleményeket, javaslatokat pedig a nks@aofk.hu email címre várjuk.