Egy hétvégére való felfedeznivaló: közös turisztikai kínálattá szerveznék a Vértes–Gerecse értékeit

Huszonhat, túraútvonalakon alapuló élménycsomag, biztonságosabb kerékpáros kapcsolatok és a helyi szolgáltatók összehangolt munkája is szerepel a Vértes–Gerecse aktív turisztikai fejlesztési programjában, amelyet szeptember 21-én mutattak be Csákváron. Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ és a térség szereplőinek közös munkája a meglévő látnivalókat többnapos kirándulásra csábító kínálattá kapcsolná össze. A tervezési folyamatot lezáró szakmai találkozón arról is szó esett, hogyan találják meg mindezt a látogatók, és mi kell ahhoz, hogy a tervek megvalósuljanak.

A fejlesztési program két megye 51 települését érinti, a Vértest, a Gerecsét, az Által-ér völgyét és a Duna mentét fogja össze. Elkészítésében önkormányzatok, turisztikai szervezetek, szolgáltatók és vállalkozók vettek részt.

A Csákvárra érkező vendég a környéket is fedezze fel

Illés Szabolcs, Csákvár polgármestere köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a látogatók egy utazáson belül több élményt keresnek. Elengedhetetlen tehát a települések és szolgáltatók együttműködése, hogy az egyéni értékeket közös értékekként lehessen kiajánlani, ezzel több napos kínálatot létrehozva. A látnivalók felfedezésére kiváló eszköz a kerékpár.

A kirándulóhelyek, a kerékpáros kapcsolatok bővülése a térségben élők számára is új lehetőségeket adnak a szabadidő aktív eltöltésére. A fejlesztések közben ugyanakkor meg kell őrizni a természetet, a nyugalmat és a települések sajátos karakterét. Csákvár ebben a munkában partner kíván lenni.

Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója, Petényi Mirkó, az Év Kilátója szavazás körül kialakult helyi összefogással érzékeltette, milyen erő rejlik a térség közösségeiben. A lakóhelyük értékeire büszke emberek képesek másokat is mozgósítani, és ez a fejlesztési program megvalósításának is fontos alapja lehet.

Az ügyvezető szerint a térség gazdag kínálata ma még sok látogató fejében különálló helyszínekből áll. Példaként említette a Tatát, Gántot vagy Csókakőt felkereső turistákat, akik nem feltétlenül tudják, milyen további látnivalók vannak a térség más területein. A program ezeket kapcsolná össze útvonalakkal, szolgáltatásokkal és könnyen megtalálható információkkal.

Több idő a térségben, kisebb terhelés a népszerű helyeken

A stratégia kapcsán dr. Kukely György felhívta rá a figyelmet, hogy évi mintegy 330 ezer térségi vendégéjszakáról beszélünk, amelyek 40 százaléka Tatán összpontosul. A szakértő hozzátette: az aktív turizmusban az egynapos kirándulások jelentőségét is figyelembe kell venni, ezért a vendégéjszakák száma önmagában nem mutatja meg a teljes forgalmat.

A program céljának olyan kínálat kialakítását tartja, amely több napra is elegendő elfoglaltságot ad, amiben véleménye szerint a Budapest, Győr és Székesfehérvár felől érkező látogatók mellett a környéken élőknek is fontos szerepük lehet.

A 2035-ig megfogalmazott jövőkép a tudatosan választott természetélményre épül. A tervezők a hosszabb tartózkodást, az alaposabb megismerést és a látogatók egyenletesebb térbeli, illetve időbeli eloszlását szeretnék ösztönözni. Az őszi és tavaszi kínálat erősítése a szolgáltatók működését is kiszámíthatóbbá teheti.

Bányászati emlékek és Esterházy-történetek két keréken

A programban kidolgozott 26 túraútvonal-alapú élménycsomag között hosszabb térségi útvonalak, hegységkerülő túrák és kisebb tematikus körök is szerepelnek. A javaslatok eltérő érdeklődésű és felkészültségű látogatókat szólítanak meg.

Példaként a Kőszén út és az Esterházy-mozaik elnevezésű csomagokat emelte ki Kukely György. A bemutatott, 130–150 kilométeres, elsősorban kerékpárosoknak tervezett útvonalak a bányászati örökség, illetve az Esterházyak története mentén fűznék össze a látnivalókat és a szolgáltatásokat. Így egy hosszú hétvége alatt a táj mellett annak múltját is megismerhetnék a vendégek.

Az előadó szerint a bányászati és ipari örökség turisztikai értékét érdemes tudatosabban megmutatni. Gánt példája jelzi, hogy a geológiai adottságok és a bányászat emlékei önálló kirándulási célponttá válhatnak. A térségben további lehetőségeket kínálnak a helyi legendák, a birtoktörténeti emlékek és a természeti látnivalókhoz kapcsolódó történetek.

A célcsoportok között a gyakorlott természetjárók mellett iskolai csoportok, kisgyermekes családok és aktív idősek is megjelennek. Petényi Mirkó a fogyatékossággal élő látogatók hozzáférési lehetőségeinek javítását is fontos feladatnak nevezte.

Az együttműködésnek a mindennapokban kell működnie

Az AMFK turizmusszakmai csoportvezetője, Bauer Ádám által vezetett első kerekasztal résztvevői dr. Bodrogai László, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség alelnöke, Juhász Lenke, a Vertour Kft. ügyvezetője, Hetyei-Kerekes Krisztina, a Móri Borvidék TDM Egyesület menedzsere és Schamberger Dóra, a Vértes–Gerecse Vidékfejlesztési Közösség munkatársa voltak.

Juhász Lenke bemutatta, hogyan fogja össze a Vérteserdő Zrt. leányvállalataként működő Vertour az erdőgazdaság ökoturisztikai szolgáltatásait. A vendégházak, erdei iskolák és más létesítmények közös kezelése már szervezeti szinten is lehetőséget ad az összehangolt működésre.

A több mint száz tagot összefogó móri szervezet munkájáról beszélt Hetyei-Kerekes Krisztina, Schamberger Dóra pedig a vidékfejlesztési közösség pályázati és tanácsadási szerepét ismertette. Utóbbi szervezet a helyi szereplők elérésében és a program megismertetésében is segítséget tud nyújtani.

A beszélgetésben hangsúlyosan megjelent, hogy a kerékpárutak terén további összekötésekre van szükség, a meglévő kerékpárutak mellé pedig több minőségi szolgáltatás kell. A kölcsönzés, a pihenőhelyek és a megfelelő tájékoztatás fejlesztése együtt adhat használható kínálatot.

A résztvevők működő együttműködéseket is felidéztek. A vándortáborokban a szállásadók, az étkeztetést biztosító vállalkozások és a programhelyszínek már ma is egymásra építve dolgoznak ezt kell tovább dolgozni. A térségi tanulmányutakon pedig korábban olyan szolgáltatók is megismerték egymást, akik addig nem tudtak a másik tevékenységéről ezekre is szükség lesz a jövőben is.

A beszélgetés során hangsúlyt kapott, hogy a közös munkához az is szükséges, hogy a résztvevők lássák annak előnyeit. A személyes kapcsolatok, egymás ajánlása és a közösen kialakított programok kézzelfogható eredményt hozhatnak. A fejlesztések előkészítésekor ugyanakkor az üzemeltetéssel is számolni kell: egy felújított szálláshely hosszú távú működéséhez megfelelő munkatársak és folyamatosan rendelkezésre álló források szükségesek.

A térképen szerepel, de megtalálja-e a vendég?

A második kerekasztal előtt Kukely György beszélt a térség digitális láthatóságának problémáiról. Egy mesterséges intelligenciával készíttetett, hibás térképpel szemléltette, hogy a Vértes és a Gerecse kapcsolata az online információkból sem feltétlenül rajzolódik ki helyesen.

Az ismertetett vizsgálat szerint a szolgáltatók és attrakciók Google-profiljainak mintegy 60 százaléka gazdátlan. A példák azt mutatják, hogy a sok látogatói értékelés vagy egy látnivaló ismertsége önmagában még nem jelent gondozott digitális jelenlétet. Egyes tanösvényekről például hiányos információk érhetők el, ami a tájékozódást is megnehezíti.

A megoldást a szolgáltatók felkészítésében és a digitális felületek következetes kezelésében látja. Javaslata szerint ebbe a munkába az állami szereplőket, az erdőgazdaságokat és a nemzeti parkokat is be kell vonni.

A nyomtatott ajánló és a vendég véleménye is számít

A Kiss Róbert Richárd turisztikai szakértő által moderált második kerekasztalban Petényi Mirkó, Kukely György, Csuta Rita, a Csuta Cukrászda képviselője és Horváth Balázs, a Visit Hungary kiemelt vezető szakértője vett részt. A beszélgetést egy gondolatkísérlet indította: mire költenének húszmillió forintot, ha a térség láthatóságát kellene javítaniuk?

Csuta Rita a nyomtatott kiadványok és az offline megjelenések mellett érvelt. Elmondta, hogy a cukrászdában elhelyezett térségi ajánlókat a vendégek elviszik és elolvassák. A személyes találkozás így arra is lehetőséget ad, hogy a betérők további programokat találjanak a környéken.

A digitális fejlesztések között a szolgáltatóknak nyújtott gyakorlati segítség került előtérbe: legyenek képesek pontosan bemutatni magukat, kezelni az online felületeiket és elérni a számukra fontos vendégkört. A célcsoportok meghatározását Horváth Balázs is hangsúlyozta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyetlen éjszakára érkező túrázó később hosszabb időre, családjával vagy barátaival is visszatérhet. Ezért érdemes már az első látogatáskor megmutatni neki, milyen további programokat és felfedeznivalókat kínál a környék.

A beszélgetés kitért a mesterséges intelligenciával előállított turisztikai tartalmak kockázataira is. A látványos, de a valóságtól eltérő képek és ígéretek könnyen csalódást kelthetnek a helyszínre érkező vendégekben. A hiteles bemutatás ezért a hosszú távú bizalom része.

Az influenszer-együttműködések mellett a saját élményeikről beszámoló látogatók kiemelt szerepe is szóba került. Elhangzott, hogy a személyes ajánlás, megosztott fénykép vagy vendégértékelés a kisebb szolgáltatóknak is segíthet abban, hogy új közönséghez jussanak el.

A résztvevők az önálló mobilalkalmazások szükségességét is megvitatták. Felhívták a figyelmet arra, hogy a fejlesztésen túl a fenntartás és a tartalom frissítése is feladatot jelent. Mérlegelni kell, valóban ad-e annyi többletet egy új alkalmazás, hogy indokolt legyen létrehozni.

A következő feladat a megvalósítás megszervezése

A stratégiához cselekvési terv is kapcsolódik, amely kisebb költséggel elindítható kezdeményezéseket, nagyobb beruházásokat és hálózatos fejlesztéseket egyaránt tartalmaz. A javaslatok között szerepel a vértesszőlősi előembertelep bemutatásának megújítása, a várgesztesi vár felújításának folytatása, valamint a térség geológiai értékeire épülő geopark létrehozása is.

A két kerekasztalon visszatérő kérdés volt a térségi koordináció: olyan együttműködésre van szükség, amely épít a már működő szervezetekre, összehangolja a megjelenéseket és a programokat, valamint segíti a szolgáltatók egymásra találását. A rendezvények időpontjainak egyeztetése és egymás kínálatának ajánlása például már a nagyobb beruházások előtt előrelépést hozhat.

Petényi Mirkó azt is elmondta: a további észrevételek beépítése után a programot a kormány elé kívánják vinni. A helyi szervezetek addig is segíthetik az anyag megismertetését, és kiválaszthatják azokat a feladatokat, amelyek megvalósításához saját munkájukkal hozzá tudnak járulni.