Hársas-tó, Szentgotthárd

Szentgotthárd egyik éke a Máriaújfalu településrész szélén elterülő Hársas-tó. A szomszédos Apátistvánfalva erdejében eredő Hársas-patak táplálta mesterséges tó nemcsak a horgászok, hanem a fürdőzők és kirándulók körében is népszerű. A tóparti sétány mellett kiépült, 1 kilométer hosszú Hársas-tó tanösvény a tó és környékének élővilágát, a vidék építészeti értékeit mutatja be.

Batthyány-várkastély, Csákánydoroszló

A várat a 16. század végén, a növekvő török fenyegetés hatására építették a Batthyányak reneszánsz stílusban. Fontos szerepet játszott a török időkben, végvárként őrizte a Rába átkelőit és bal partját. A törökök kiűzése után elvesztette katonai szerepét, ezért a család kastéllyá alakíttatta át. Ekkor szüntették meg a palánkot és a vizesárkot, és barokk stílusban toldottak hozzá. 1853-ban romantikus stílusban építették át, ekkor nyerte el jelenlegi formáját.

Ciszterci kolostor, Szentgotthárd

A cisztercieket még III. Béla hívta be magyar földre 1138-ban. A mezőgazdasághoz jól értő francia szerzetesek földművelésbe kezdtek Szentgotthárdon. Templomukat Szent Gotthárd bajor püspök tiszteletére szentelték, innen kapta nevét a város. A török hódoltság idején az apátság elpusztult. Köveiből 1676-ban új templom épült. Mikor 1740-ben sok viszontagság után a ciszterciek visszatérhettek, és újra felépítették templomukat, immár barokk stílusban, a korábbi templomra már nem volt szükség. Gabonát tartottak benne, ezért hívják ma „magtártemplomnak”. Az új, tekintélyes barokk templom a kor híres építésze, Franz Anton Pilgram tervei alapján készült, és Magyarország harmadik legnagyobb barokk temploma.