Pálos kolostor, Bükkszentlélek:

A Bükk erdeinek mélyén, 710 méteres magasságban, a világtól elzárt ősvadonban épült föl a pálos szerzetesek kolostora, igazi, remetéknek való helyen. A terület a Szentléleknek szentelt kolostorról kapta ma használatos nevét (Bükkszentlélek). A templom falai ma is magasan állnak, a rendház falainak jelentős maradványaival. Az egyhajós templom hossza 20 méter, szélessége 9,5 méter. 1240-ben Dédes és Tardona határjárásában már említenek ezen a környéken élő remetéket. A pálos kolostort 1313 előtt alapította az Ákos nembeli István nádor a Szentlélek és Krisztus teste tiszteletére.

Őskohó, Újmassa:

Magyarország egyik legfontosabb ipari műemléke, de Európában is ritkaságnak számít. A több mint kétszáz éves kohó mellett áll a Massa Múzeum, egy korabeli, rekonstruált vasverő és egy ipartörténeti skanzen. Fazola Henrik már 1765-től épített kohászati üzemeket a Garadna és a Szinva patakok völgyében. A Mária Teréziától kapott alapítólevél birtokában 1772-ben vasolvasztót épített Felső-Hámorban. Az üzem beindításához vasgyártásban jártas stájer és felvidéki szakembereket telepített ide.

Pisztráng tanösvény:

A Pisztráng tanösvény a lillafüredi kisvasút végállomásától indul, elhalad a Magyar Királyi Erdőgazdaság pisztrángtelepe és a halsütöde mellett, majd visszafelé érinti a völgy bal oldalán elhelyezkedő Turista Emlékparkot. A három kilométer hosszú tanösvényen megismerkedhetünk az erdőgazdálkodás eszközeivel, a vizes élőhelyek állatvilágával és a bükki erdők vadállományával.

Petőfi-kilátó:

A fémből épült kilátó 18 méter magas, az alsó szintjére lépcsőkön, a felsőbb szintjére létrán lehet feljutni. Fentről csodás a panoráma, tiszta időben a Magas-Tátráig, nyugat felé tekintve a Mátra csúcsaiig is ellátni. A Diósgyőri Vas- és Acélgyár jelzőtornyának anyagát is felhasználták a kilátó építéséhez 1948-ban.