A szépségért meg kell szenvedni. Bár a mondást nem a kerékpártúrák ihlették, ez alkalommal magad is érezheted ennek igazságát, amikor hosszú kaptató után felérsz az Olasz-kapu sziklaáttöréséhez, és valamennyi szépségével eléd tárul a Bükk-fennsík. 

A túra elején, a Tótfalusi-völgyben még kényelmesen tekerhetsz a bringáddal, de ahogy egyre meredekebbé válik az út, egyre gyakrabban kapcsolod majd a fokozatokat. Kitartás! A Gerenna-vár aljáig illetve a Szalajka-völgy bejáratáig, az Olasz kapuig kemény a terep. Innen azonban már az útnak a jól megérdemelt, viszonylagos kényelme következik, ráadásul nem csak az út lesz könnyebb, de a bükki táj is egy nagyon barátságos arcát mutatja majd.

A Kálmán-hegyi út hegycsúcsok tövében és erdei rétek között tekereg. Húsz kilométeres tekerés után a Bél-kő látványát igazi jutalomként élheted meg. A Bükk jellegzetes hegye egykor a mészkőbányászat egyik központja volt.  A táj fölé tornyosuló sziklatömb most monumentális falként emelkedik az Eger-patak völgye fölé.  Alatta erdei környezetben áll a ciszterci apátok egykori kolostora, egy fantasztikus arányokkal rendelkező, román stílusú épület. A kőfejtő vagy a ciszterci apátság mellett rövid pihenőt, akár hangulatos pikniket is tarthatsz a visszaindulás előtt.

Bél-kő

Nevét az itt élt Bél nemzetségről kapta a hegy, amely a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett „kövek vonulatának” meghatározó indító tagja. A 150 méter magas, 700 méter széles,  szinte függőleges sziklafal itthon páratlan jelenség. A bányaterület kicsit holdbéli tájnak tűnik, változatos növény- és állatvilága mégis romantikus hangulatot kölcsönöz neki.

Fokozottan védett, ritka növények

A Bél-kő környékén különleges élővilággal találkozhatsz. Az éles peremű, változatos formájú és színű sziklák tövében védett növények bújnak meg. Hazánkban egyedül itt található meg a fokozottan védett szirti pereszlény. Két másik ritka növény is előfordul errefelé: az ország csupán két másik helyéről ismert, fokozottan védett korai szegfű és az egész világon csak a Kárpát-medencében – és ott is csak hat termőhelyen – virágzó magyarföldi husáng.

A Bükk-fennsíkból félszigetszerűen kinyúló Bél-kő gerincén két növényföldrajzi körzet – a Délnyugati-Bükk és az Északi-Bükk – határa húzódik. Ennek megfelelően mindkét növényföldrajzi tartomány jellemző növényfajai megtalálhatók a mészkősziklán.

Különleges állatvilág

A hegy zoológiai értékeihez tartozik többek között a türkiz boglárka, több védett hüllőfaj, például a lábatlan gyík, az erdei sikló vagy a rézsikló. A madarak közül a legjellegzetesebb faj a bajszos sármány, a fekete harkály vagy a fokozottan védett, alkalmanként előforduló fehérhátú harkály. A Bél-kőn található föld alatti üregek, bányavágatok ideális élőhelyei több denevérfajnak.

Ciszterci apátság

A 815 méter magas Bél-kő lábánál, egy erdős-ligetes emelkedésen fakad a Háromkút forrás. Mellette található Magyarország egyetlen épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma, amelyet 1232-ben kezdtek el építeni egy régebbi monostor mellé, de  14. századi átépítése miatt magán hordozza a gótika jegyeit is.

Gerenna-vár

A Bükk-vidék 759 méter magas, sziklás, csonkakúp alakú csúcsára épült egykori várhoz meredek, hegyoldalba vájt lépcső vezet. A Tótfalu-völgy és a Leány-völgy közötti gerincre felérve pici fennsíkszerű „várudvar” fogad. Az erőd falai erősen pusztuló állapotuk ellenére is különleges hangulatot kölcsönöznek a helynek. Az torony romjának kiemelkedéséről remek kilátás nyílik vissza a völgy felé.