A Buják címerállatát jelképező egyméteres, fából faragott, festett sárgarigótól indul a túra – stílusosan akár fütyörészve. Az első látnivaló a Kálvária egy kis kápolnával, ahonnan csodálatos a kilátás. Innen egy kilométerre van már csak a várrom a maga romantikájával. A várat legalább öt alkalommal foglalgatta vissza egymástól a török és a magyar, majd a sorsa végül az lett, hogy felrobbantották. Állapotuk miatt a romok látogatáskor fokozott elővigyázatosságra van szükség. Innen a zöld Z-n folytatod az cserháti kalandot.

A vártól először az időszakos Egidus-forrás melletti pihenőhöz érkezel. Érdemes kihasználni ezt egy szusszanásra, mielőtt folytatod az utadat a 469 méter magas Sasbércre. Tetejében ott vár az egykori vadászkastélyból újjáépített, különleges adottságú kilátó. A csak hétvégén látogatható kőépület tetején lakótorony van.

A lefelé úton érinted a Kis-Mész Hegyet, majd követve a Buják-patakot eléred a falu határában lévő felhagyott andezitbányát.

Bujáki vár

Buják közvetlen környékén nyolc vár állt, amelyek a bányavárosok védelmére épültek. A Bujáki várat 1303-ban említi először oklevél, de a legrégebbi pontja, az Öregtorony, a tatárjárás után épült. A várat 1666-ban robbantották fel a törökök, azóta csak romot találunk a helyén. A hegytetőn ma is látható a török mecset falainak maradványa.

Sasbérc kilátó

A kilátó a település egyik különlegessége, Nógrád megye, és talán az ország egyik legszebb kilátója. A Cserhát lélegzetelállító pontján elhelyezkedő mesebeli kőtornyot eredetileg gróf Poppenheim Szigfrid erdőtulajdonos építette feleségének, gróf Károlyi Erzsébetnek, Franz Zell müncheni építész tervei alapján 1920 körül, ami megmagyarázza a favázas szerkezetet.

Sárgarigó faszobor

A környező falvak lakói a mai napig „rigóknak” nevezik a bujákiakat. E ragadványnevet minden valószínűség szerint a környék rendkívül nagy sárgarigó populációja miatt kapták a helyiek s került be a madár a község címerébe is.

Kálvária

Egy 1790-es feljegyzés szerint, fából faragott három kereszt állott a Kálvária dombon. A fakereszteket vihar döntötte le. Ezek helyébe állíttatott kőkereszteket a saját költségén az akkori bujáki mészáros, ami mellé János apostol és Szűz Mária szobra került. A kálvária 1802-es újjáépítéskor készült el a Szent Anna tiszteletére álló kápolna. Végleges formáját 1890-ben nyerte el.

Glatz Oszkár Galéria

Magyar naturalista festő, akinek erőssége az alakábrázolás, a mozgásábrázolás, a „plein air”(szabadban való ábrázolás) festés, a táj és az ember bensőséges egységének ábrázolása, a népviseletek megörökítése volt. 1908-ban, mivel az erdélyi fenséges Izvorához hasonló tájat keresett bebarangolta a hazai vidékeket. Így került, szintén véletlenszerűen, a hegyen átgyalogolva, Ecseg felől érkezve, Bujákra. A festőművész közel 30 éven át festett Bujákon.