Túrainfo

Őriszentpétert egy bemelegítő dombbal hagyjuk magunk mögött. A Bajánsenye felé vezető közúton az egykori Maginot-vonal részeként épített bunkert találunk, majd Bajánsenyére érve megnézhetjük a református templomot, a haranglábat vagy a gazdag helytörténeti gyűjteményt, mely betekintést enged az Őrségben élők múltjába.

Magyarszombatfát a Haricsa-hegyen áthaladva érjük el. Az előttünk tornyosuló domb igazi kihívás lehet számunkra, de feltolni is ér a bringát! A településre begurulva az őrségi fazekasság bölcsőjébe érkezünk. Az itt élő családok a 14. század óta foglalkoznak ezzel a mesterséggel. A településen található, 1790-ben épült zsúpfedeles fazekasház jelenleg tájházként működik.

A települést elhagyva rövidesen Velemérre érkezünk. Egy dombtetőn, a Papréten találjuk a híres Árpád-kori Szentháromság-templomot, melyet a „fény templomának” is neveznek.

Szentgyörgyvölgyre a közúton érkezünk. A Kossuth Lajos utcában áll a festett kazettás mennyezetű református templom, a Vörösmarty utcában pedig fazekas iparművészt is találunk. Magyarföld irányába hatalmas réteket, a réteken legelő szarvasmarhákat láthatunk. Erdők között haladva érjük el a Töllös tanösvényt, ahol a szálalóerdőkkel ismerkedhetünk meg.

Magyarföldre érkezve egy gyönyörű rét közepén találjuk a fatemplomot. Ezután utunk a Kerka patak vadregényes völgyébe vezet. Kerkáskápolna után a kavicsozott erdészeti út az erdők között vezet vissza az Őrség fővárosába, Őriszentpéterre. A túra után érdemes megtekinteni a kisváros nevezetességeit, többek között az Árpád-kori Szent Péter-templomot, mellette a középkori téglaégetőt, illetve az Őrségi Nemzeti Park Natura 2000 látogatóközpontját, de vadászati kiállítást is megnézhetünk. Ebéd vagy vacsora alkalmával jutalmazzuk meg magunkat, és próbáljuk ki az Őrség olyan hagyományos ételeit, mint a dödölle vagy a tökös-mákos rétes.

Adatok

Országrész: Dél-Dunántúl

Időtartam: 1 nap

Túra besorolása: közepes

Túratípus: kerékpár

Táv: 33 km

Időigény: 4 óra

Megközelítés

Őriszentpéter központja

Térkép

Útvonal

GPX letöltés Megtekintem az útvonalat

Látnivalók

Fazekasház, Magyarszombatfa:

Az őrségi fazekasság (ahogy a helyiek mondják: gerencsérség) otthona a Veleméri-völgy. Sok családban volt errefelé a megélhetés fő forrása az agyagedények készítése, árusítása. Az 1790-ben épült magyarszombatfai fazekasház a Veleméri-völgy fazekasságának állít emléket. A három helyiségből álló, boronafalú, zsúpfedeles, füstös konyhás lakóházban berendezett kiállításon megismerhetjük a hagyományos paraszti élet bútorait, használati tárgyait, a gerencsérek munkaeszközeit. Még boglyakemencét is láthatunk.

Szentháromság-templom, Velemér:

Magyarország egyik legkülönlegesebb temploma a 13. század végén késő román, kora gótikus stílusban épült, apró veleméri Szentháromság-templom. Itt láthatjuk hazánk legteljesebb épségben fennmaradt középkori falfestményeit. A templomot nemcsak Aquila János német festőmester gyönyörű freskói teszik különlegessé, hanem az ablakok fényjátéka is. Úgy építették és díszítették a templomot, hogy a keskeny ablakokon beáramló fény különféle jeles napokon az adott naphoz kötődő képekre vetüljön. Valószínűleg fényvisszaverő anyagok is segítették a fénypászmák terelését az ablakokon és a padlózaton. Mivel a falu reformátussá lett, a hívek nélkül maradt templom lassan elkezdett lepusztulni. Az 1960-as években helyreállították, most a legtöbb kép látszik – ám van, amelyik teljesen elpusztult az évszázadok alatt.

Református templom, Szentgyörgyvölgy:

Magyarország egyik legszebb festett kazettás mennyezetét találjuk a szentgyörgyvölgyi református templomban. A helyi reformátusok 1787-ben, II. József türelmi rendeletét kihasználva nekiálltak templomot építeni. A helyi legenda szerint annyira siettek, hogy az ácsok út közben, a szekéren faragták ki az erdőből hozott fatörzsekből a gerendákat. A kék bárányfelhős fakazettás mennyezet az 1800-as évek elején készült.

Töllös tanösvény, Szentgyörgyvölgy:

A 2,8 kilométeres tanösvény a szálalóerdők világába kalauzol, és bemutatja, miért tett jót a környezetnek a régi kisparaszti erdőgazdálkodás, amikor csak egy-egy fát vagy kisebb facsoportot vágtak ki az erdőből.

Fatemplom, Magyarföld

A csupa fából készült templomot 2009-ben építették a parányi falu akkori polgármestere, Rátóti Zoltán színművész ötlete nyomán. Ez az egyetlen olyan templom az országban, amely nem kizárólag egyetlen vallásé, hiszen három püspök (katolikus, református, evangélikus) szentelte fel.

Szent Péter-templom, Őriszentpéter

Az Árpád-korból származó, román stílusú templom 1230 körül épülhetett, majd a 14–15. században gótikus stílusban kibővítették. A török korban erődítménnyé alakították: bástyákkal, kettős sánccal és árokkal vették körül. Ekkortájt a magyar földesurak a megerősített udvarházakba, várakba telepített hajdúkkal próbálták megakadályozni a törökök fosztogatását. A kis váracskák, az úgynevezett „castellumok” közül az őriszentpéteri templomerőd volt a legjelentősebb. Nem messze tőle, a domb aljában áll a középkori téglaégető, ahol a templom erődítéséhez szükséges téglákat égették ki.

+ Programtipp

Korongozás Magyarszombatfán

Magyarszombatfa volt az őrségi fazekasság központja. Napjainkban a faluban 10 fazekasmester őrzi a népi mesterség titkait és készíti az egyedi és praktikus termékeket, melyek díszei vagy akár használati tárgyai lehetnek mindennapjainknak. Természetesen saját magunk is kipróbálhatjuk a korongozást, illetve vásárolhatunk a gyönyörű portékákból.