Forrás: Fortepan, 1927
Magyar hegymászó, ha hegyet szeretne látni, az külföldre utazik. A Kéktúrát járva azonban Csobánka túlsó határában biztosan feltűnnek az Oszoly fehér sziklái. Ezek a kövek sok megmászást (és sok esést) éltek már meg. Több mint száz éve mászók ezrei sajátították el itt a biztonságos hegymászás és sziklamászás alapjait, melyek jól fogtak a Tátra vagy az Alpok nehéz útjait mászva.
Az Oszoly leglátványosabb sziklaalakzata az Óra-torony. Azonban az örökéletűnek tűnő sziklák is megöregednek, a szél és víz, jég erózia következtében elgyengülnek. Ez történt az Óra-toronnyal is. És nem csak a kalandokat kereső mászókra jelentett veszélyt, hanem a fal alatt élpült házakra és lakóira is. A statikai felmérésből kiderült: a falu jelképét csak azonnali beavatkozással lehet megmenteni. 2021 januárjában ipari alpinisták negy teherbírású hevederekkel fogták össze a három részből álló tornyot, a talapzat körül tátongó rést pedig speciális kötöanyaggal rögzítették.
Fotó: Tiboldi András
Ez viszont csak ideiglenes megoldást jelentett. A területet kezelő szervezetek, egyesületek, nemzeti park és a Magyar Hegy-és Sportmászó Szövetség összefogásából kampány indult egy éve, hogy a munkálatokhoz szükséges 2,8 millió forintot civil összefogásból összegyűjtsék. A közösségi összefogás eredményeként 2021 novemberében újból ipari alpinisták jelentek meg a tornyon. A stabilizálandó toronyrész alján egy vasalt beton tám alap tömböt alakítottak ki, az alapfelületekbe fúrt és ragasztott, acél vasalással. A két toronyrész közötti rést szintén vasalt betonnal töltötték ki. Ezután a toronyrészeket kiöntőhabarcsba ágyazott, nagyszilárdságú acél menetes szárakkal kötötték össze.
Ma újból mászható a legendás Óra-torony, és Csobánka lakossága is biztonságban tudhatja házait.
Forrás: MHSSZ