Skip to main content

Itt találod a legjobb Márton-napi libát és újbort

Aktívan a Kisalföldön – aktív turisztikai konferencia Győrben

November 11. fekete számmal van beírva a libák naptárába, hiszen kétségtelenül ezen a napon fogy el a legtöbb ilyen szárnyas Magyarországon. Az oka, hogy Márton-napkor libát szokás enni. Na, de miért? És ha eszünk, akkor hol érdemes? És egyébként meg ez az egész kérdés, hogy kapcsolódik a kiránduláshoz? Ezt meséljük el az alábbiakban, ahol a “legmártonosabb” gyalogos és bringás kirándulásajánlónkat is megmutatjuk.

Kezdésként azt kérdezzük, hogy tudod-e ki hazánk második védőszentje? Természetesen a fentiekből kiindulva elég egyszerű a válasz, ugyanis Szent Márton az, akinek a tiszeteletére töménytelen mennyiségű libát vágnak le a most következő hétvégén.

No de ki is volt Szent Márton, a “legmagyarabb” ókori szent?

Márton itt született Pannóniában a negyedik században a mai Szombathely területén lévő Savaria városában, illetve egyes legendák szerint Pannonhalmán. Ezért is hívták korábban Pannonhalmát Győrszentmártonnak.

De miért kell egy szent miatt libákat enni?

Márton katona volt fiatalként, majd pap lett, és nagyon szerették, tisztelték Galliában (ekkor már itt élt). Annyira népszerű volt, hogy Tours városának hívei megválasztották püspöknek, de ezt Márton nagyon nem akarta elfogadni, és elbújt egy libaólba. Viszont a libák hangosan gágogtak, így felfedve, hogy ott rejtőzködik a püspök-jelölt, így Mártont megtalálták, püspökké tették, a libákat pedig megették, és azóta is minden évben ennek örömére újra megeszik.

Szent Márton további magyar vonatkozásai

Azon túl, hogy Savariaban látta meg a napvilágot, a legenda szerint Szent István Koppánnyal való hadakozásakor az ő segítségét kérte, és hozzá fohászkodott. Feljegyzések szerint pedig zászlajára is festette a szent képét.

Ezen kívül a magyarországi bencés szerzetesek védőszentje is Szent Márton, hiszen a pannonhalmi apátság Szent Márton-hegyén található.

Ezen a hétvégén a kisalföldi városkában Szent Márton napi vásárral is várják az idelátogató turistákat.

Márton naphoz kapcsolódó túráink

Ha a legautentikusabb helyen, Pannonhalmán próbálnád ki, milyen a Márton-napi libalakoma, akkor ajánlunk egy-két kirándulást, amellyel felfedezheted ezt a csodálatos kisváros egészen elbűvölő környezetét. Ráadásul ez a nap egyben a hagyomány szerint az újbor napja is, Márton-napján kóstoljuk az első idei borokat. Ebből a szempontból is érdemes a térségbe látogatni, hiszen Pannonhalmán kiváló pincészet is vár rád.

Szent Márton hegyének meghódítása

Ez alatt a pár órás kirándulás alatt Pannonhalma és környékének legjavát, legszebb kilátásait és legizgalmasabb részeit ismerheted meg.

A kirándulás alatt érinteni fogod:

🔹 az Apátsági Gyógynövénykert és az Arborétumot

🔹 a Pannonhalmi Főapátságot

🔹 a Tápi tájházakat

🔹 a Boldog Mór-kilátó és Lombkorona tanösvény (ha szép az idő, még a cseszneki várat is látod innen)

🔹a Szent Villebald templomromot

Szent Márton hegyének meghódítása

Két keréken a bencések nyomában

Kerekezz el Győrtől egészen Pannonhalmáig, ahol hazánk egyik legcsodálatosabb építményét találod!

A kicsit több, mint 20 km-es bringatúrán az új aszfaltos, autóktól teljesen elkülönített bicikliúton tekerhetsz egészen a végcélig. Pannonhalma főterén, ahol a túra véget ér, november 12-én Szent Márton napi vásárral várnak. Egészen biztosan libát is kóstolhatsz. Ha elfáradnál, akkor Győrbe vonattal is vissza tudsz menni.

Utad során ezekkel a különleges látnivalókkal találkozol:

🔹Napóleoni emlékmű

🔹Az ország egyetlen bringás székely kapuja

🔹 Pannonhalmi Főapátság

🔹 Nyúli pincesor (egy kis kitérővel Nyúlon belül)

🔹 Écsi pumpapálya közvetlenül a bringaút mellett

Két keréken a bencések nyomában – Győr-Pannonhalma kerékpártúra

Márton-napi ételek

November 11-én jellemzően libafogások kerülnek az asztalra. Libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert azt mondják: „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”.

Bizonyos tájegységeken szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldtek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.

Kirándulásunk megkoronázása lehet, ha Pannonhalmára érve a túra végén libával oltjuk éhségünket.

És jó idő lesz-e a kiránduláshoz?

Reméljük igen, és ha már kirándulás végén esszük a jól megérdemelt libát, akkor meg is jósolhatjuk belőle, hogy a rákövetkező hetekben milyen további időjárás várható:

  • Egy régi népszokás szerint a sült liba mellcsontjából megjósolták az előttünk álló időjárást:
    Ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas.
  • „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”  A néphit szerint a Márton-napi eső utána rendszerint fagy, majd szárazság következik
  • „A bornak szent Márton a bírája”, miszerint ilyenkor már fogyasztható az újbor.

Nézz szét túráink között!

További blogposztjaink