Átadták a Lujza-majori halastó partján félépített vadonatúj faházakat
Lovasberény közvetlen közelében, a Velencei-hegység lábánál, varázslatos természeti környezetben fekszik a Lujza-majori halastó, melynek partján öt vadonatúj kulcsosház létesült. A házak szinte közvetlenül a tó partján állnak, egymástól 30 m távolságra. A beruházáshoz az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda 25 millió forint költségvetési támogatást biztosított a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretei között, melyet a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. további 14 millió forint saját forrással egészített ki. A halastó és környezete kiemelkedő rekreációs lehetőséggel bír, melynek fejlesztését az erdőgazdaság 2019-ben kezdte meg.
A Lujza-majori halastó Lovasberény községhatárban található, amely Budapesttől kevesebb mint egy órányi utazással érhető el, a pákozdi ingókövektől és a Velencei-tótól pedig csak néhány km-es távolság választja el. A térség nem csak hullámzó lankáival és békés környezetével csábítja a túrázókat, de kulturális örökségekben is bővelkedik. A halastó területe 20,2 hektár, amely a körülötte lévő parti területtel együtt meghaladja a 35 hektáros méretet. A tó körüli élővilág nagyon fajgazdag, számos védett állat is előfordul. A horgászparadicsom közvetlen szomszédságában él a kiváló minőségű lovasberényi dámszarvas populáció, barcogásuk októberben a tó partján is jól hallható.
A Budapesti Erdőgazdaság a terület fejlesztését még 2019-ben kezdte meg. A korszerűsítési folyamatok során újabb horgászhelyek kialakítására került sor, megtörtént a teljes parkosítás, horgászkocsik beszerzésére került sor, optimalizálták a területi jegyrendszert, valamint bevezették az éjszakai és többnapos horgászati lehetőséget. A szolgáltatások további bővítéseként került sor a szálláshelyek kialakítására is. A most átadott kulcsosházak alsó szintjén található egy kis fürdőszoba, valamint a nappalival egybenyitott konyha-étkező, a felső szinten pedig egy légtérben az 5 fekhely. A házak a tó partjához olyan közel vannak, hogy aki horgászni jön, az egy helyen találja meg a hobbiját és a pihenést biztosító infrastruktúrát. A további fejlesztések tervezésénél és megvalósításánál az erdőgazdaság egyik fő céljának tekinti a természetközeli állapot fenntartását, így ennek jegyében komplex élőhelyfejlesztést és egy fenntartható „multifunkciós” környezet kialakítását tervezi.
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára az átadó ünnepségen arról beszélt, hogy a túrázás és a kirándulás mellett a horgászat az egyik legnépszerűbb aktív szabadidős tevékenység hazánkban. „A regisztrált horgászok száma meghaladta a 690 ezret, az alkalmi és rendszeres természetjárók száma pedig több millió főre tehető.” Az államtitkár hozzátette, hogy „az aktív kikapcsolódás elterjedésében kiemelkedő szerepet vállalnak az állami erdőgazdaságok is, ugyanis jelenleg több mint 22 milliárd forint értékben folynak vagy állnak előkészítés alatt ökoturisztikai fejlesztések az állami erdőkben, míg az elmúlt tíz évben 20 milliárd forintnyi beruházás valósult meg ugyanezen a területen. Az erdőgazdaságok az infrastruktúrák fenntartására is évi 4 milliárd forintot költenek, amit jelentős részben maguk termelnek meg.”
„2010-ben a turistaházak szinte mindegyike igen leromlott állapotú volt, azóta jelentős változások történtek, mintegy száz turistaház újult meg és további ötven felújítása zajlik. A fejlesztéseknek köszönhetően a terület még inkább felkerül az országos horgásztérképekre. A turistaházakhoz hasonló helyzet volt a kisvasutaknál is, ahol ha nem indult volna szintén el egy rekonstrukciós program állami forrásokból, akkor balesetveszély miatt valószínűleg ma már nem közlekednének” foglalta össze az elmúlt időszak eredményeit Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, aki hozzátette, hogy a kilátók közül is több mint negyven újult meg és negyvenöt épült az elmúlt 10 évben.
Egyre több az olyan érdeklődő is, akik nem a horgászat, hanem például a kerékpározás miatt keresik fel a térséget. Ugyanakkor az idei évben két gyermektábor megszervezésére is sor került itt, melyek lebonyolításához szintén nélkülözhetetlen az infrastruktúra fejlesztése. Az erdőgazdaság a jövő évben három tábor lebonyolítását is tervezi, az idei természetismereti és horgásztáboron felül a paletta egy íjásztáborral fog bővülni. A 25 négyzetméter alapterületű, könnyűszerkezetes, faborítású kulcsosházak kora tavasztól ősz végéig használhatók az elektromos fűtésnek köszönhetően.
Tessely Zoltán, a térség országgyűlési képviselője beszédében megjegyezte, hogy „a térségben nem csak a Budapesti Erdőgazdaság, hanem a Vérteserdő Zrt. és a Vadex Zrt. is hasonlóan komoly fejlesztéseket folytat. Előbbi Kőhányáspusztán építi fel a Gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központot, utóbbi a Pákozd-sukorói Arborétum és Vadaspark területén hajt végre jelentős beruházásokat.”
