Túránkat hazánk egyik legősibb várától indítjuk. A terület már a népvándorlás idején is lakott volt, ekkor épülhetett a legelső földvár, amelynek a helyén a térségben megtelepedő szlávok építették a középkor egyik hatalmas erődítményét. Innen a település, sőt az egész megye neve is: Novigrad – azaz Újvár. Szent István király adott városi rangot a településnek, amely a vármegye első székhelye volt.

A Róka-hegyre vezető túránkat a vár megtekintése után a Via Margaritarum, magyarul Gyöngyök Útja zarándokút egy kis szakaszán folytatjuk. A Márazellt Mátraverebély-Szentkúttal összekötő 760 km hosszú zarándokút különlegessége, hogy többnyire azoknak a középkori országutaknak nyomvonalát követi, amelyen elődeink is zarándokolhattak, célja a középkori magyar zarándokhagyományok feltárása és újraértelmezése. Így aki elindul az ősi vártól az ősi úton, egy kicsit a középkori zarándokok nyomába léphet.

A Ráchegy dűlőnél térünk le a zarándokútról a Szokolyát Nógráddal összekötő Piros + jelzésre, amelyről később a kék+ jelzésre térünk. Nógrád településre pedig már az országos Kéktúra nyomvonalán érkezünk vissza. Frissítőként javasolt a településről még egy kis kitérőt tenni a Csurgó-forrásig, amelynek vizét 1703 óta használják a helyiek, illetve kisétálhatunk a Kálvária-dombhoz is, ahonnan csodás panoráma nyílik a várra.

Nógrád vára

A 286 méter magas andezitkúpon álló várat még Árpád vezér serege foglalta el a szlávoktól, aztán a török korig többször is megerősítették, továbbépítették. Nagyszabású kiépítése Báthori Miklós püspök nevéhez fűződik, aki 1475-1506 között az olasz származású Traguinus Jakab építész tervei alapján új épületekkel bővítette: elkészült a belső vár öregtornya, kutat fúratott és 30 láb mély és ugyanilyen széles, sziklába vágott árokkal kerítette meg a külső várat. A török időkben ez az erődítmény is a törökök kezére került. 1685-ben egy villám felrobbantotta az öregtoronyban lévő lőporraktárt, így a várat magára hagyták, s ugyan a 18. század elején próbálták megerősíteni, a hadászati célokat már nem tudta kielégíteni, ezért a kurucok inkább lerombolták.

A Csurgó és a Természetvédők forrása

A Csurgó-kút és környéke 2006 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A Csurgó kutat az 1700-as évek elejétől használják a helyiek, a rajta lévő felirat szerint 1703-től. 1930-ban a Ganz-Mávag Turista Egylet építette ki jelenlegi formájában. A  Természetvédők forrását csak 1985-ben foglalták be, a Csurgó teljeskörű felújításával egyidőben.

Kálvária

Nógrád településre a 18. században szlovák családok települtek be, ők építették újjá a törökök által felhagyott falut. Ők építették 1890 körül a kálvária kápolnát, amelyet a Kálvária-domb tövében fekvő régi zsidótemető mellett elhaladva érünk el, innen indulnak a stációk. A kápolna festői környezetben áll, szépen színezett, tornyocskával, tetején kereszttel, benne a szlovák ősök által szülőföldjükről, Sasvár zarándokhelyről hátukon magukkal hozott egy darab fából kifaragott Pieta látható.

Nógrádi vadaspark

A gyönyörű erdő szívében található vadasparkban nem ketrecek mögött lehet megnézni a környék vadállatait, hanem magaslesről, traktoron, vagy egy teherautó platóján ülve. A kb. 350-400 fős vadállományban gímszarvasok, dámvadak, muflonok és vaddisznók is találhatók, de találkozhatunk a gazdaság területén élő háziállatokkal (macskákkal, kutyákkal, lovakkal, birkákkal, szamarakkal, marhákkal) is.