Ezen a túrán aszfaltozott utat még messziről sem nagyon fogsz látni, úgyhogy készülj fel egy igazán izzasztó bringázásra! A szintkülönbség nem jelentős, de gyakorlatlanul nem ajánljuk, hogy nekivágj az egész táv teljesítésének. A zöld kerékpáros jelzésen indulj el Pilisszántóról, végig a Hosszú-hegy déli oldalában. Csobánkáig hol döngölt föld, hol zúzottköves út vár rád, autósoktól kevésbé kell tartanod. A Csobánka felett vezető gerinc páratlan kilátással ajándékoz majd meg, és pár száz méter után, a bezárt murvabánya katlanát is magad mögött hagyva megérkezel az Egri Csillagok forgatásához épített várromhoz, ami vadregényes környezetével igazi bakancslistás látnivaló. Visszafelé a már megismert szakaszon haladsz Csobánka határáig, majd a Hosszú-hegy lábát elérve a kék kerékpáros jelzést válaszd, ami északról fogja megkerülni a hegyet. Technikásabb szakasz vár itt rád, köves, sziklatörmelékes út nehezíti haladásod, nézelődésre csak akkor lesz lehetőséged, ha néha megpihensz. De érdemes persze áldozni erre is pár percet, mert háborítatlan csend és nyugalom vesz körül az erdő ölelésében. A Som-hegynél jobbra kanyarodik az út, itt erősebb emelkedők mentén haladsz el a szépen felújított Som-hegyi turistaház mellett és érinted a Dera-szurdok felső bejáratát, mielőtt Pilisszentkeresztre érkezel. A két falut összekötő közúton tudsz visszatérni Pilisszántóra.

Teve-szikla

Pilisborosjenő hajdani kőfejtőjének fala mellett találod ezt a merészen ég felé törő kettős ágú szirtet, mely kis fantáziával a tevék púpjait eleveníti meg. A dolomitból álló tömböket a régmúltban hévizes oldatok járták át és kalcittal összecementálták, ezért sokkal lassabban pusztulnak, mint környezetük. Ez az oka annak, hogy a mai napig megcsodálhatjuk őket.

Sziklaszínház

A Pilis-hegy lábánál, a tájrendezés folyamata alatt merült fel az ötlet, hogy az itt maradt kőbánya helyén sziklaszínházat alakítsanak ki az ókori görög színházak mintájára. A 2000-es évek eleje óta nyaranta pezsgő élettel telik meg a Pilisszántó határában elnyúló terület, ahová koncertekre, tánc- és színházi előadásokra érkeznek a látogatók.

Dera-szurdok

Fedezd fel az óriások játszóterét! A nyáron is kellemesen hűvös szurdokban olyan érzésed támadhat, mintha óriások rendezték volna a terepet: kidőlt fák és összedobált sziklatömbök szegélyezik majd utadat, mely a terepviszonyok szerint hol a patakmeder egyik, hol másik oldalán halad. A szurdok hangulatát a patak felett átívelő, széles fahidak teszik vadregényessé, melyekről beláthatod a meder hosszabb-rövidebb szakaszait, bukdácsoló zúgóit és apró tavacskáit.

Az egri vár másolata

A Nagy-Kevély délnyugati lejtőjén, Pilisborosjenő határában építették meg az egri vár másolatát egy filmforgatás apropójából. A több ezer statisztát felvonultató jelenetek alatt a vár egyik, fából készült része leégett, majd újraépítették, de állapota a forgatás óta jelentősen leromlott, mert magára hagyták. Az Egri Csillagok után más magyar történelmi filmekben is felbukkant díszletként, illetve Pilisborosjenő évente szervez ide fesztiválokat.

Szentkút, Csobánka

A Szentkút nem csupán egy forrás, hanem a Pilis egyik felszentelt helye is. A legenda szerint Szűz Mária 1842-ben mutatkozott meg itt egy pásztornak, ezután kezdték el használni a forrás vizét, majd a későbbiekben gyógyítóerőt társítottak hozzá. A forrás mellé kápolnát építettek, de helyet kapott itt egy lourdes-i barlang és a szerbek keresztje is. Csobánkáról a zöld jelzésen, könnyű sétával érhetjük el a Szentkutat.

Boldog Özséb-kilátó

A Boldog Özséb-kilátó az egyetlen, hazai alapítású férfi szerzetesrend alapítójáról kapta nevét, aki remetetársaival a környező barlangokban élt a rend megalakulása előtt. Az eredetileg geodéziai mérőpontra épült, kör alapú kilátó a Pilis-tető 756 méter magas csúcsán áll. Köszönhetően 17 méteres magasságának, mellyel a lombkorona fölé emelkedik, tökéletes körpanorámát biztosít a legfelső, fedett szintről: a Visegrádi-hegység, a Budai-hegység és a Pilisvörösvári-medence is kiválóan látszik.

Római út

Pilisszentlélek és Pilisszentkereszt között fekszik ez az erdei ösvény, melyet a feltételezések szerint még a római provinciák idejében alakítottak ki. A zöld turistajelzés több helyen kövekkel borított szekérúton halad, mely eredetileg valószínűleg Esztergomot kötötte össze Szentendrével, ahol a Duna mentén a római védelmi vonal húzódott. A Római útról elérhető többek között a Vaskapu-völgy és a Vaskapu-szurdok is.