Savoyai-kastély, Ráckeve

A törököket kiűző győztes császári hadvezér, Savoyai Jenő megvette – más források szerint tettei elismeréseként jutalmul kapta a császártól – az egész Csepel-szigetet. A török dúlta, kihalt vidékre német telepeseket hívott, és impozáns kastélyt emelt uradalma közepén a neves bécsi építész, Johann Lucas von Hildebrandt tervei alapján. 1702-ben kezdték építeni a ráckevei Savoyai-kastélyt, amely a világi barokk építészet első hazai emléke. Az épület jelenleg nem látogatható, de a főkapun keresztül érdemes bekukkantani, és megnézni a homlokzatot, amelyet Savoyai Jenő tulajdonságait jelképező allegorikus szobrok díszítenek. A kastély egykori fás parkjában fekvő kis tó körbesétálása is jó program.

Szerb (Nagyboldogasszony-) templom, Ráckeve

Az 1400-as évek közepén nagyszámú szerb lakosság menekült a török elől az Al-Duna mellől a Csepel-szigetnek erre a területére. A településre lassan ráragadt a Ráckeve név (a szerbeket akkoriban rácnak hívták). A ráckevei templom 1487-ben épült, és Magyarország egyetlen gótikus szerb temploma. A szentélyt a hajótól elválasztó, ikonokkal és fafaragványokkal gazdagon díszített ikonosztáz már a 18. századból származik. Akárcsak a templom különleges, bizánci hangulatú freskói, amiket 1765 és 1771 között korábbi falfestmények átfestésével készítettek. Néhol még látható a korábbi, 1514-es falfestés. A templomban az ortodox szokásoknak megfelelően nincsenek ülőhelyek, és a tér ketté van osztva női és férfi részre. Érdemes megnézni a szentélytől balra álló Madonna-ikont a hálaadó kis fémmedálokkal, amelyeket a gyógyult hívek helyeztek el itt.

Ráckevei hajómalom

A ráckevei vízimalom Magyarország utolsó hajómalmának, az ún. Gyurcsik-féle 12-es sorszámú hajómalomnak a rekonstrukciója, amelyet eredeti írásos emlékek, dokumentumok, fotók, rajzok alapján építettek meg 2007 és 2010 között, közösségi összefogással. Az őrlés meg is tekinthető vasárnaponként. 2017-ben a ráckevei hajómalom lett az Év Pest Megyei Értéke.

Régi Városháza, Tűztorony kilátó, Ráckeve

A szecessziós stílusú városháza a középkori régi városháza helyén épült 1901-ben. A régi városháza tűztornyában 2009-ben kilátót alakítottak ki. A 35 méter magas Tűztorony kilátóból különleges körpanoráma nyílik, tiszta időben egészen Százhalombattáig és a budai hegyekig ellátni, kivehető a Velencei-dombság is. Ez a „négytornyú”-nak hívott Ráckeve egyik tornya (a másik három az itt élő három nemzetiség – szerbek, németek, magyarok – templomának tornya). A kilátó szezonálisan, április elejétől október második hétvégéjéig tart nyitva.

Katolikus templom, Ráckeve

A copf stílusú templom 1791–1799 között épült. Különlegessége, hogy itt található Európa egyik legnagyobb 20. századi szekkója. A több mint 600 négyzetméter felületű falfestményt a Munkácsy-díjas, Ráckevén élt festőművész, Patay László készítette 1994-ben. Az ő alkotásai díszítik többek között a szegedi dómot és a Parlament több termét is.

Horváth Nepomuki János síremléke, Ráckeve

Él Ráckevén egy legenda, miszerint Petőfi Sándor János vitéz alakját egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról, Horváth Nepomuki Jánosról mintázta. A katolikus temetőben a kálváriatemplom közelében áll Horváth Nepomuki János síremléke, amelyet a János Vitéz Mesefesztivál keretében évente megkoszorúznak.

Petőfi-fa, Dömsöd

A Duna partján álló hatalmas tölgyfa árnyékában vetette papírra a költő a Piroslik már a fákon a levél című versét. Petőfi szülei az 1840-es években városról városra költözködtek a környéken attól függően, hogy a költő édesapja hol bérelt mészárszéket: éltek Dunavecsén, Szalkszentmártonban, Dömsödön. Petőfi sokszor meglátogatta őket, több költeménye kötődik ehhez a vidékhez. A dömsödi Petőfi-fa egy részét ledöntötte egy vihar; a letört ágból Polyák Ferenc fafaragóművész kifaragta Petőfi és szülei mellszobrát, amelyek a fa mellett láthatók.

Petőfi Sándor Emlékmúzeum, Dömsöd

Petőfi Sándor szülei 1846–1847-ben Dömsödön éltek, rövid ideig maga a költő is itt lakott. Itt született többek között a Levél Váradi Antalhoz című vers is. Petőfi a szobát Kovács Józsefnétől bérelte, akit a faluban mindenki Kukucskánénak ismert. Az egykor Petőfi lakhelyéül szolgáló házban ma emlékmúzeum működik. Érdekesség, hogy a ház 1823-ban, éppen Petőfi születésének évében épült. A múzeum négy helyiségből áll. A két nagyobb szobában a költővel és a szüleivel kapcsolatos relikviák másolatai láthatók, egy kisebb helyiségben pedig Petőfi külföldi kiadású köteteinek borítómásolatait helyezték el. A negyedik helyiségben az 1860-as évekből, illetve a századforduló idejéből származó bútorokat, használati eszközöket állítottak ki.

André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse

A 20. századi fotográfia egyik legismertebb alkotóművésze, a magyar származású André Kertész gyermek- és ifjúkorában sokat vendégeskedett rokonainál Szigetbecsén. Az itteni táj és a városka lakói meg is jelennek első felvételein. André Kertész élete végéig megmaradt ez a szoros kötődés, ezért örömmel fogadta a tervet, hogy felépítenek számára a faluban egy, a régi rokoni portához hasonló házat. Kertész ennek a létesítendő múzeumnak felajánlotta és el is küldte 120 eredeti, szignált fotográfiáját. A házból Kertész halála miatt már csak emlékmúzeum lehetett, ide került a művész New York-i lakásának néhány bútora és személyes használati tárgya is.

Vadkacsa szabadstrand, Ráckeve

A Dömsödi út mentén található Vadkacsa szabadstrand Ráckeve páratlan panorámájával, valamint játszótérrel, röplabdapályával, kültéri kondiparkkal várja a hűsölni és felfrissülni vágyókat. A szabadstrandon lehetőség van kajak, kenu vagy SUP bérlésére is, így akár a vízről is felfedezhetjük a Kis-Duna növény- és állatvilágát.