Van-e annál jobb érzés, ha bringára ülünk, mint amikor egy széles, tükörsima aszfalton tekerünk, az arcunkat lágyan simogatja a szél, a látóhatáron szelíden ívelt dombok kígyóznak, mellettünk sárgállanak a repceföldek és ha felnézünk látjuk a célt? Szerintem nincs. És pont ezért gondolom, hogy az év kerékpárútjának méltó jelöltje a Győr és Pannonhalma közötti bringaút. Ha ennyivel még nem győztelek meg róla, hogy szavazz erre az útra, adj nekem három percet, hogy egy nagyszerű kerékpártúrát ajánljak, akár hétvégi hobbibringás vagy akár sebességet hajszoló országútis.
Vannak olyan helyek, amelyeket mindenki ismer, és legalább egy osztálykiránduláson az életben egyszer eljut oda. Ilyen Pannonhalma, amely sok szempontból a magyar kultúra egyik bölcsője, őrzője, és talán még továbbvivője is. Az 1000 éves apátságtól egy kőhajításnyira pedig ott fekszik a folyók városa, Győr, amely szintén bakancslistás célpont. Tavaly óta a két ékszerdobozt egy fantasztikus bringaút köti össze, amely méltó rá, hogy ne csak helyben, hanem az egész országban ismert legyen. Az úthoz személyes kötődésem van, ezen a szakaszon bicajoztam talán a legtöbbször életemben, a 82-es, Balaton felé vezető főút szélén billegve, de többé már szerencsére ez az „istenkísértés” a múlté. A Győr-Pannonhalma szakasz ideális hétvégi bringás program. Oda-vissza az egész 40 kilométer, ha jó kondiban vagyunk, akkor az apátsághoz egy combos emelkedővel feltekerhetünk. Pannonhalmán a főtéren két cukrászda is verseng értünk, de éttermek, látnivalók is vannak bőven. Fent, az apátságtól körbenézve pedig egyik irányba a Bakony vonulatait látjuk, az éles szeműek a cseszneki várat is kiszúrhatják, észak felé tekintve Győr terül el, illetve velünk szemben a dombtetőről a mesébe illő Pándzsa-patak völgyét és kedves kis településeit nézhetjük meg.
Mitől lesz legjobb egy bringaút?
Ez biztosan egészen szubjektív elem, függ attól, hogy ki mit vár egy biciklizéstől. Ez az út több funkciós, úgyhogy különböző szemüvegeket, vagy stílszerűbben sisakokat felvéve indoklom meg, hogy miért pont ez az út a legjobb és érdemes arra, hogy az év kerékpárútja címre:
Kiránduló út az egész családnak
Amikor otthon azt tervezzük, hogy kirángatjuk a többieket bicajozni, akkor kell valami csali, ami miatt eljönnek velünk. Ez az út számos csalit tartogat. Egyrészt van egy remek célpontunk, ahol megfáradva feltölthetjük magunkat. Továbbá a kerékpárút végig autómentes, a forgalomtól elválasztva tekerhetünk. Változatos, jól szakaszolható. Győrből kiérve pár kilométer után van egy pihenő a napóleoni emlékmű előtt, ahol a történelmi vénájúak megemlékezhetnek a lelkes magyar huszárok és a kor legmodernebb hadseregének ütközetéről, amely sajnos francia győzelemmel ért véget. Akiket inkább az insta világ fog meg, azok pedig remek képeket készíthetnek az emlékmű melletti ágyúknál. Továbbtekerve érünk el Nyúlra. A településen, a bringaútról letérve érdemes a méltán egyre népszerűbb nyúli pincesorhoz elgurulnunk (megint csak kötelező insta story elem).
Az út itt nem ér véget, mert Pannonhalma a Nyúlon túl van. Következő település Écs, amelyet nagyon gyorsan, hangulatos fasor mellett érünk el. Itt egyre szűkül mellettünk a tér, közelebb kerülünk a Sokoróhoz, amely végigkísér minket utunkon, gyönyörű hátteret adva az egész kirándulásunknak. A faluból kikanyarodva ráfordulunk Pannonhalma felé vezető szakaszra. Ekkor teljesen eluralja a látképet a bencések ezeréves apátsága, Szent Márton hegye, amelynek nevét egyébként Kazinczynak köszönhetjük. Ő levelezett az egykori bencés főapáttal és levelezésükben bukkant fel először a különös név, amely egyszerre utal az ókori Pannóniára és talán arra is, hogy ez a hely nem csak fizikailag, hanem szimbolikusan is kiemelkedik a tájból. Az utolsó pár száz méter a kisváros előtt talán a legcsodásabb pontja az egész tekerésünknek. Leírni én nem tudom, el kell jönni, meg kell tapasztalni és persze kirakni az instára annak, aki ebben utazik (#évkerékpárútja).
Pannonhalmán, ha turistáskodni akarunk, lehetőség van bőven, felmehetünk az apátságba, kóstolhatunk levendulás sütit vagy éppen a bencések remek belga söreit (mértékkel!), de ha mértéket tévesztünk sem kell aggódni, mert vonattal hip-hop visszautazhatunk Győrbe.
Országútival sem kell elvetnünk a túrát
Ahogy írtam, valóban tökéletes az út. 3 méter széles és tükörsima, szóval lehet rajta „veretni”. Annyi kompromisszumot azért ekkor hoznunk kell, hogy a településeken belül vannak olyan szakaszok, amelyek osztott kerékpáros-gyalogos használatúak, így ott vissza kell fogni magunkat kicsit. Ha tényleg a sportértéket keressük, akkor Pannohalmán, bár már nem kerékpárúton kötelező feltekerni az apátság kapujához, kicsit meg fogunk szuszogósodni, de megéri. Nem véletlenül jött erre tavaly a Tour de Hongrie mezőnye sem.
Kortesbeszéd
Ha eddig eljutottál az olvasásban, akkor talán már nem kell tovább győzködnöm, hogy egy like-kal támogasd ezt a bringautat, vagy ha éppen másra szavaznál, akkor is gyere el, itt a Kisalföld kapujában minden bringást szívesen látunk.
(A cikk írója Petényi Mirkó, győri születésű, egykori bencés diák)
