Bauxitbánya:

Gánton 1920-ban bukkantak a jelentős karsztbauxittelepre. A külszíni bányát 1926-ban nyitották meg. Az 1930-as években a gánti volt a világ egyik legismertebb bauxitbányája. A II. világháború idején teljes kapacitását Németország foglalta le a hadiipara számára. A bánya csúcstermelése 1953-ban 600 000 tonna volt. Egymás után nyitották meg a külszíni fejtéseket, öt helyen is bányásztak bauxitot Gánt határában. Az 1980-as évekre a telepek kimerültek, 1987-ben pedig meg is szűnt a kitermelés. Azóta a Vértes oldalában lévő hatalmas, felszakított sebeknek tűnő fejtéseket rekultiválták, több-kevesebb sikerrel visszaadták őket a természetnek. Egyetlen kivétel a jelenleg is látogatható, a 80-as években nyitott külszíni fejtés, ahol létrehozták a páratlan szabadtéri geológiai múzeumot.

Földtani tanösvény:

A gánti Bagoly-hegy egykori külszíni bauxitbányájában ma kiépített tanösvény vezet végig. Ez az egyik legérdekesebb magyarországi geológiai feltárás, hiszen itt a marsbéli tájon járva megtudhatjuk, mi zajlott le évmilliók alatt a föld mélyén, aminek az eredményét aztán az ember hasznosítani tudta. A bányászat következtében felszínre került rétegek tükrözik a hajdani folyamatokat, amelyeket a tanösvény füzete segítségével a laikus szemlélő is megérthet. A tanösvény tehát nemcsak a vértesi bauxitbányászat emlékeit őrzi, hanem bepillantást enged az évmilliókkal korábban létezett világba is.

Bányászati Múzeum:

 A jelenlegi Magyarország területén a gánti volt az első bauxitbánya, amelyet az 1920-as években német érdekeltséggel nyitottak meg és a német hadiipari repülőgépgyártás céljaira használtak fel. Ez Németországnak akkor különösen fontos volt, hiszen a franciáktól már nem kapott bauxitot. A táró alagútjában berendezett kiállítás segít elképzelni, milyen lehetett a bányászok munkája egykor. A bejárat előtt korabeli gőzmozdonyt, bányában használt villanymozdonyt és csilléket láthatunk.