Havas Boldogasszony-templom, Zebegény:

Szecessziós stílusban, az erdélyi fatemplomok mintájára épült 1906–1910 között a plébániatemplom Zebegényben, Kós Károly erdélyi polihisztor (építész, író, néprajztudós) és Jánszky Béla tervei alapján. Freskóit Körösfői-Kriesch Aladár tervei alapján tanítványai készítették Leszkovszky György festőművész segítségével.

Remete-barlangok, Zebegény:

A Duna felett emelkedő andezitkopárok a sziklafalak ölelte Remete-barlangoknál érnek véget. Remek kilátásban gyönyörködve élhették világtól elvonult életüket az egykori remeték, akik a környező települések adományaiból tartották fenn magukat. A terület több évezrede lakott már: a hegyoldalból előkerültek rézkori cseréptöredékek és egy római őrtorony maradványai is.

Julianus barát kilátó:

Az Encián Turistaegyesület építtette 1938-ban a magyarok eredetét kutató Julianus barátról elnevezett kilátótornyot. Tornyát 1939. május 14-én avatták fel. A bástya formájú kilátóból csodás kilátás nyílik a Dunakanyarra.

Hajózási Múzeum, Zebegény:

1984 július 12-én nyílt meg Zebegényben az első magyar hajózási magánmúzeum, Farkas Vince hajóskapitány gyűjteményével és saját készítésű tárgyaival. A hajózásért rajongó Farkas Vince küldetésének tekintette, hogy hitelesen bemutassa a magyar hajózás történetét: milyen helyeken jártak a magyarok a világ tengerein hajózva, és közben milyen népek kultúrájával ismerkedhettek meg. A távoli tájakról hazahozott emlékek, a saját kezűleg, nagy precizitással készített hajómodellek, eredeti hajófelszerelések, navigációs eszközök, szakmai iratanyagok, egyenruhák, lobogók, használati eszközök hűen tükrözik az egykori magyar hajózás nagyságát.