Szobról, a révtől indulva akár közúton is feltekerhetsz Márianosztrára, de érdemesebb inkább a Tompa utcán elindulni. Igaz, hogy meredekebb és nem aszfaltos, hanem zúzott köves úton haladsz, de cserébe nem találkozol forgalommal, és páratlan kilátásban lesz részed. Ha jobbra nézel hátrafelé, a Dunakanyar szakaszára látsz rá szokatlan szemszögből, balra tekintve az esztergomi bazilika tornyait pillanthatod meg. A nyergen átkelve pedig Márianosztrára nyílik előtted panoráma. A falu határában éred el az aszfaltos utat, ha szeretnéd a bazilikát, vagy  börtönmúzeumot megtekinteni, akkor balra kanyarodj, ha nem, itt fordulj jobbra, és élvezd az erdei hullámvasutat. Kóspallag előtt ismét útelágazáshoz érsz, itt is jobbra kell fordulni, hogy a Duna felé haladj. A lejtős úton az egykori Pálos kolostor romjainál, vagy a Toronyalja horgásztónál, állhatsz meg pihenni, de tehetsz egy kitérőt Törökmezőre is, hogy a kalandparkban gyűjts egy kis adrenalint. A 12-es úton átkelve kerékpárúton, a Duna partján folytathatod a túrát Szobig Nagymaroson és Zebegényen keresztül, a Duna-parti kerékpárúton haladva.

Kálvária, Márianosztra

A falu határában emelkedő kálvária hegy zarándokhely. A látványos szerpentin helyett kerékpárral inkább a kis kerülőutat válaszd, hogy felkapaszkodj a kápolnához, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a falura és a környező hegyekre. A kálváriát 1756-ban kezdték építeni, és több szakaszban készült el, a szabadtéri oltárt és a bástyaszerű Sziklasír kápolnát a 20.században alakították ki.

Magyarok Nagyasszonya bazilika, Márianosztra

Az egyetlen Magyar alapítású rend, a fehér habitust viselő Pálosok számára építtette Nagy Lajos (1342-1382), alig 26 évesen, 100 évvel azután, hogy Boldog Özséb esztergomi kanonok ihletett álma hatására összegyűjtötte és szerzetesrenddé szervezte a Pilisben magányosan élő remetéket. A király élete utolsó éveiben maga is itt élte világtól visszavonult életét. A helyhez több csoda és legenda fűződik.

Luczenbacher kastély, Szob

A Belgiumból a19.században ide települt család építtette a földszintes kúriát, melyet 1904 és 1907 között Alpár Ignác tervei szerint átépítettek. A kastély 1930 körül lazarista rendház és papnevelde lett, majd az 1950-es államosítás után nevelőotthonként működött. A rendszerváltás után a rend visszakapta az épületet, azóta a Szent László gimnázium kollégiuma működik az épületben. A család emlékét a temetőben található Luczenbacher kápolna, és a kálvária őrzi.

Pálos kolostor, Toronyalja

Az egykori Pálos kolostorról nemsok adat maradt fenn, a török időkben néptelenedett el. Romjainál 2019-ben alakítottak ki, az egykori Szent Mihály templom alakját idéző szép emlékhelyet.

Kálvária, Szob

A Luczenbacher család az 1800-as évek végén építette. Csodálatos kilátás nyílik innen a túloldalra, a Szamár-hegyre, a Búbánat-völgyre és az úgynevezett Hideglelős keresztre, de a Duna látványa is gyönyörű innen. Kerékpárral nem a stációk mentén, a lépcsősoron érdemes menni: a környező utcákban, hátulról közelítsd meg a helyet. A stációk képeit pedig lefelé haladva, a kerékpárt tolva szemlélheted meg.

Transzbörzsönyi kisvasút

A Börzsöny legszebb vonalvezetésű kisvasútjának sínszálait több mint száz éve koptatják a járművek. Valaha a hegység kitermelt faanyagának szállítására jött létre, majd az egyik legforgalmasabb gazdasági vasút lett a kőszállításnak köszönhetően. Ma csúcsfordítók, völgyfőket kerülő hurkok, vadregényes erdei környezet teszik izgalmassá az utazást a Dunától a Börzsöny mélyére vezető, több mint 20 kilométer hosszú vonalon.