Petőfi-kilátó:

A fémből épült kilátó 18 méter magas, az alsó szintjére lépcsőkön, a felsőbb szintjére létrán lehet feljutni. Fentről csodás a panoráma, tiszta időben a Magas-Tátráig, nyugat felé tekintve a Mátra csúcsaiig is ellátni. A Diósgyőri Vas- és Acélgyár jelzőtornyának anyagát is felhasználták a kilátó építéséhez 1948-ban.

Faktor-rét:

A Bükk egyik leghangulatosabb rétje. A szomszédos réteken annak idején üveghuták működtek, a Kis- és Nagy-Huta-réttől keletre fekvő Faktor-réten a legendák szerint még Szűz Mária is megjelent a szénégetőknek. Azóta függ itt a Faktor-réti Madonna egy képesfán. A rétet szegélyező fenyvesek mesebeli hangulatúvá varázsolják ezt a helyet.

Bánkúti sípályák:

A II. világháború után kezdtek sífelvonókat építeni Bánkúton, majd megépült a Mályinkát és Bánkutat összekötő aszfaltút, így autóval is megközelíthető lett a síközpont. Mivel ez a Bükk legmagasabban fekvő régiója, évtizedekig hóbiztos pályákat találtak itt a téli sportok szerelmesei, de mára sajnos télen is inkább a túrázásé a főszerep.

Fátyol-vízesés, Szalajka-völgy:

A Fátyol-vízesés a Szilvásvárad melletti Szalajka-völgy leglátványosabb természeti képződménye, egyúttal hazánk egyik legszebb, kiemelkedő értékkel bíró természeti jelensége. A karsztforrásokból eredő patakok vizéből lerakódott mésztufa különleges, lépcsőszerű képződményt hozott létre. A vízesés kialakulása a mészkőnek és a csapadéknak köszönhető, ez a két összetevő hozta létre ugyanis azt a 17 méter hosszú, tizennyolc lépcsőből álló mésztufagátat, amelyen a Fátyol-vízesés lezubog. Nevének eredete kétséges: egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkére emlékeztető mésztufáról kapta a Fátyol-vízesés elnevezést. A szélsőséges vízjárás miatt néha előfordul, hogy elapad.