Dunakiliti duzzasztó:

A duzzasztómű építése 1978-ban kezdődött. A munkálatok során környezetvédelmi mozgalmak szerveződtek az építkezés természetkárosító hatásai miatt, így a magyar kormány 1989-ben a dunakiliti duzzasztómű építésének leállításáról döntött. Ez a sikeres tiltakozás megalapozta a rendszerváltás folyamatát. A szlovák fél azonban 1992-ben Dunacsúnynál megépítette a dunakiliti duzzasztóművet helyettesítő létesítményt, és elterelte a Dunát. Ez az intézkedés a Szigetköz vízi világát a szlovákiai helyzettől tette függővé. Ezt enyhítendő 1995-ben a dunakiliti duzzasztómű mellett kialakítottak egy fenékküszöböt. A zsilipeken átívelő, torzóban maradt híd maradandó látványt tár a turisták elé.

Mosonmagyaróvári vár:

A vár a középkorban jelentős katonai szerepet játszott a Fertő tó és a Mosoni-Duna vidékén. Még István király emelte a napjainkban Király-dombnak nevezett alacsony kiemelkedésen. A török idők és a Habsburgok elleni szabadságharcok után a várat megerősítették, akkor nyerte el mai formáját. Itáliai hadmérnökök tervei szerint ágyúbástyás övvel kerítették körbe a középkori vármagot, ugyanekkor oltalmazták falövvel a várost is, amelynek árkaiba a közeli Mosoni-Duna vizét vezették.

Szent Mihály-kápolna, Tejfalusziget:

A kedves kis kápolnát közös erővel emelték Tejfalusziget lakosai. Az építkezés megkezdésekor az egész falu bekapcsolódott a munkálatokba, mesterek és segédek egyaránt. A kőművesek felhúzták a falakat, a tetőt Makky István ácsmester készítette. A mennyezeten látható festményt Ballassa Mihály festette. 

Dunaszigeti Erdei Iskola, Ökopark és Tájközpont

A Dunaszigeti Tájközpontban interaktív kiállításon lehet megismerkedni a szigetközi ártéri erdőkre jellemző élővilággal. A természetismereti séták mellett vezetett kenus és kerékpáros túrákat is indítanak a szervezők, sőt, hagyományos és GPS-es kincskereső kalandban is részt lehet venni.

Hédervári kastély és park:

Hédervár romantikus kastélyának elődjéről első krónikásaink is megemlékeztek. A II. Géza király segítségére érkező Hedrych (Héder) lovag a mai Szigetköz alsó részét kapta adományul. A lovag várat építtetett a mai kastély parkjának végében emelkedő dombon, a környékbeli jobbágyfalvakat összefogó váruradalma központjául. A 12. század közepén fából épült vár a tatárjáráskor elpusztult, de újjáépítették, akkor már kőből. A 16. század elején Hédervári István egy akkoriban divatos reneszánsz várkastélyt emeltetett a gótikus középkori vár közelében. Ez a mai kastély elődje, amely barokk formáját a 18. század második felében nyerte el. Ekkor alakította ki a kastély körüli angolparkot a budapesti Orczy-kertet is tervező Bernhard Petri, aki olyan egzotikus fákat is telepített ide, mint a kínai páfrányfenyő vagy az amerikai tulipánfa. Később, a 19. században Khuen-Héderváry Károly romantikus stílusban átépíttette a kastélyt, de rövidesen visszaállították korábbi barokk külsejét. A kastély most szállóként működik.