A Bódvarákó központjában található templomtól időszakos vízfolyást követve indulunk el. Ahogy kapaszkodunk fölfelé, elhagyjuk a patakot, a tölgyeket pedig egyre inkább a bükkök váltják fel. Az összetöredezett, palás jellegű kőzetben helyenként 2-3 méter mélységbe vágódik az út. A gerinchez közeledve egy nyiladékból megpillanthatjuk az Esztramos csonka tetejét, a háttérben pedig az Alsó-hegy déli letörése is feltűnik.

A kék négyzet jelzést elérve két út közül választhatunk: ha a kék kereszten megyünk tovább, hosszabb az út, de könnyebb; ha a kék négyzeten közelítjük meg a kék sávot, egy rövid, de annál meredekebb szakaszt leküzdve érhetünk fel a Mile-hegyre. A gerincen haladunk tovább, amely éles határvonalat húz az északra húzódó bükkösök és a déli, meleg oldalakat borító tölgyesek közé.

Utunk egy pontján egy dél felé mutató nyiladékban a Rakaca-víztározó kék tükre tűnik föl távolban. A fokozottan védett területre lépve (tábla jelzi) hamarosan elhaladunk a Szúnyog-domb mellett, amely bronzkori erődített település nyomait rejti.

A Martonyi pálos kolostorrom századok emlékeit őrzi erdei magányában. A kolostorromhoz tett kitérőnk után kis kapaszkodóval ismét a gerincre érünk. A Hosszú feljárón lefelé haladva ismét a fenséges, szürke törzsű bükkfák uralják az erdőt, majd a Bódva völgybe leérve a csonka Esztramos és az Alsó-hegy immáron ismerős sziluettje tűnik újból elénk.

Esztramos

A Bódva-völgyéből kiemelkedő Esztramoson már a középkorban is folyt vasércbányászat, majd az érckészletek kimerülésével, az 1950-es évek közepétől külszíni mészkőbányászat kezdődött, melynek nyomán a hegy mintegy 60 méterrel alacsonyabb lett (csonka). Az 1996-ig folytatott mészkőbányászat számos barlang pusztulását okozta. Ugyanakkor a hegy belsejébe hajtott tárók némelyike barlangüreget harántolt, ami a bányászat pozitív hozadékának tekinthető.

Rakaca-víztározó

A Rakaca-víztározó hazánk egyik legnagyobb víztározója: hossza mintegy 3 km. A Rakaca-patak felduzzasztásával hozták létre. Kiváló horgászhely, vízi sportok számára is alkalmas helyszín.

Szúnyog-domb

A Szúnyog-dombon mintegy 3000 évvel ezelőtt, a késő bronzkorban egy É-D irányban 610 m átmérőjű település húzódott.

Martonyi pálos kolostorrom

A martonyi kolostorrom a pálos rendhez kapcsolódó, legjobb állapotban megmaradt épületegyüttes az országban. 1341-ben alapították, mintegy kétszáz éven keresztül állt fenn: valószínűleg a török betörések nyomán vált lakatlanná az 1500-as évek közepén. Az épület felújítása során egyenlőre a templomhajó rekonstrukciójára került sor, melynek során elkészültek a falak és a tető.

Tájház és Gyümölcsészeti Hagyományok Háza, Bódvaszilas

A tájház 1909-ben épült egy „amerikás”, jómódú gazda lakóházaként. A kőből épült lakóépület érdekessége a díszes fejezetű négyoszlopos (kőlábas) előtornác. A pitvar és az elsőház berendezése a századfordulós szilasi amerikás család viszonylagos jómódját mutatja. A hátsóház „In memoriam Szilas” című állandó kiállítás színtere. Kertjében régi gyümölcsfajták gyűjteménye található.

Vendéglátóhelyek, szállások, szolgáltatások